A Sundarban tigrisei is végveszélyben vannak

A tigris egyike a világ leginkább veszélyeztetett állatfajainak, kb. 3200 egyede él a vadonban. A WWF munkatársai szerint a bengáli tigrisre (királytigrisre) és más különleges alfajokra leselkedő veszély sürgős nemzetközi beavatkozást tesz szükségessé az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén.

A sundarbani régió, amely az UNESCO Világörökség része, India és Banglades területein fekszik a Gangesz deltatorkolatánál, a világ legnagyobb egybefüggő mangroveerdejének ad otthont. A mangrovefákat az árapály zónájában lehet megtalálni a szárazföld és a tenger határán, a halaknak nem szolgál ívóhelyül, de segíti megvédeni a part menti területeket a természeti csapásoktól, többek között a ciklonoktól, a vihar keltette árhullámoktól és a széltől. A sundarbani terület mintegy 250–400 tigris élőhelyét biztosítja, és több mint 50 hüllőfajnak, 120 halfajnak, 300 madárfajnak és 45 emlősfajnak ad otthont. A tigrisek pontos száma nem ismert, de valószínűleg ebben a régióban él a vadon élő tigrisek legalább 10 százaléka.

„Ha nem teszünk lépéseket a sundarbani térségben a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, az egyetlen lehetőség, hogy a tigrisek túléljék ezt az évszázadot, ha kopoltyút növesztenek” – jelentette ki Colby Loucks, a WWF USA természetvédelmi igazgatója. „A tigris nagy mértékben alkalmazkodni képes faj, az orosz havas erdőktől kezdve az indonéziai trópusi dzsungelekig mindenhol elboldogulnak. Az előrejelzés szerint azonban a tengerszint emelkedése a sundarbani térségben olyan mértékű lesz, hogy az meghaladja a tigrisek alkalmazkodóképességét” – tette hozzá.

Apály idején szárazra került mangrovefák a Sundarban-régióban

A WWF tanulmánya szerint a világtenger 2000-ben mért szintjéhez képest a 28 cm-es emelkedés következtében valószínűleg a megmaradt sundarbani tigrisek élőhelyének 96 százaléka el fog tűnni. Ez azt jelenti, hogy a teljes ivarérett tigrispopulációból kevesebb mint 20 egyed marad életben. Hacsak nem teszünk azonnali lépéseket, a sundarbani terület – az élővilággal és a természeti erőforrásokkal együtt, amely emberek millióinak fennmaradását biztosítja – az elkövetkező 50–90 évben el fog tűnni.

„A bengáli tigris élőhelye, a mangroveerdő mostanra arra a szintre jutott, mint a jegesmedvék tengeri jeges területei, ez az egyik legveszélyeztetettebb élőhely, amelyet a globális felmelegedés közvetlenül veszélyeztet az évszázad folyamán” – fogalmazott Keya Chatterjee, a WWF USA klímaváltozás programjának munkatársa, aki hozzátette: ahhoz, hogy elhárítsunk egy sokkal nagyobb mértékű ökológiai katasztrófát, jelentős mértékben csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását és fel kell készülnünk a klímaváltozás mindenképpen bekövetkező hatásaira.”

A Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) 2007-ben kiadott Negyedik értékelő jelentésében megjelentek szerint a tengerszint valószínűsített 28 cm-es emelkedése 2070-re fog bekövetkezni, és ezt a tigrisek a sundarbani területen előre láthatóan nem élik túl. Egyes kutatások azt valószínűsítik, hogy a tengerszint emelkedése sokkal gyorsabban fog bekövetkezni, mint ahogyan azt a 2007-es IPCC értékelés feltételezi. Ráadásul a sundarbani tigriseket nem csak a klímaváltozás veszélyezteti, hanem a többi tigrispopulációhoz hasonlóan az orvvadászattal és az élőhely csökkenésével is szembe kell néznie.

A Sundarban területén élő bengáli tigrisek a védettségi státusz és a számukra létrehozott tigrisrezervátum kijelölése ellenére végveszélyben vannak.

A tigrisek száma 40 százalékkal csökkent az utóbbi évtizedben, manapság az eredeti elterjedési területüknek kevesebb mint 7 százalékát népesítik be. A szakemberek tartanak a gyorsuló ütemben zajló erdőirtásoktól, és az orrvadászat fellegvára ugyanarra a sorsra ítélhet bizonyos tigrispopulációkat, mint a csaknem kihalt Jáva és Bali szigetén élő populációt.

A tigrist méregdrága bundájáért és testrészeiért vadásszák, amelyet a kínai népi gyógyászat használ fel. 2010 a Tigris Éve, nagyon fontos éve lesz a természetvédelmi törekvéseknek a tigrisek tekintetében. A WWF új stratégiák kidolgozásával kíván továbbra is meghatározó szerepet betölteni ennek a csíkos ázsiai nagymacskák megmentése érdekében.

Balogh Alexandra
WWF Magyarország

Kapcsolódó cikkek: