Kiélezett versengés és sajátos stratégia a nőstény kegyeiért
A vöröshátú pók hímjei képesek felgyorsítani saját szexuális fejlődésüket azért, hogy megelőzzék a riválisokat a közelben tartózkodó nőstényeknél.
A fekete özvegy rokona, az ausztráliai vöröshátú pók (Latrodectus hasselti) szélsőséges ivari kétalakúságot mutat: az üveggolyó méretű nőstény tömege 100–200-szorosa a hímének, amely rizsszem nagyságú. A nőstény akár két évig is élhet, a parányi hím viszont csupán négy-nyolc hetet.
A hím azon a hálón marad, ahol világra jött egészen addig, amíg megfelelőek nem lesznek a szélviszonyok: ekkor elvitorlázik és elkészíti a saját hálóját. A vedlés után elkezdi fölépíteni zsírraktárát, amely segíti abban a fárasztó feladatban, hogy egy nőstényt találjon és udvaroljon neki. Az ivarérettség elérésekor a hím beszünteti az evést, és a párkeresésre összpontosít.
A versengés kiélezett, és akár nyolc hím is vetekedhet egyetlen nőstény kegyeiért. A párzás folyamán a hím bent hagyja kopulációs szervének kis darabkáját a nőstényben. Ez a „spermadugó” megakadályozza a többi hímet a nőstény petéinek megtermékenyítésében. Így tehát a nősténnyel először párzó hím tudja továbbadni génjeit az utódoknak.
A Current Biology folyóiratban publikált tanulmány szerzői, Michael Kasumovic, a scarborough-i Toronto Egyetem PhD hallgatója és Maydianne Andrade professzor megfigyeléseik során azt tapasztalták, hogy a hím vöröshátú pókok korán képesek „eldönteni”, melyik a hasznosabb: felgyorsítani a szexuális fejlődésüket vagy folyamatos ütemben, nagy zsírraktárt fölhalmozni.
„Úgy nevezzük ezt a jelenséget, hogy az asszony illata” – írja Andrade a publikációban. – „A hímek érintkezés vagy más kapcsolat révén kiszagolják, hány nőstény van körülöttük.”
A laboratóriumi kísérletekből kiderült, hogy amikor a hímek érezték a nőstény illatát (feromonját), akkor gyorsan fejlődtek, föláldozták a testméretet az ivarérettség gyorsabb eléréséért, hogy a riválisok előtt érjenek a nőstényekhez és párosodjanak velük. Nőstények hiányában a hímek normális ütemben fejlődtek.
„Ez azt is elég jól megmagyarázza, miért található olyan sok méretváltozat a hímek között a természetben” – nyilatkozta Kasumovic. – „Mindenki folyton azt állította, hogy a kis hímek korcsok, amelyek képtelenek elegendő erőforrást fölhalmozni, de mi kimutattuk, hogy szándékosan fejlődnek így.”
Kapcsolódó cikkek:
Néhány centiméterre állt meg a királykobra a magyar filmestől
Csapó András rendezőt minden munkájában ugyanaz a két szenvedély vezeti: a vad természet megismerése és a távoli kultúrák felfedezése. Bali, az istenek szigete e két világ különleges találkozási pontja, nem csoda, hogy legújabb, kígyókról szóló, független készítésű dokumentumfilmjének helyszínéül is ezt választotta.
Tömegével gázolhatják el súlyosan veszélyeztetett emlősfajunkat
A mezei hörcsög súlyosan veszélyeztetett állatfajunk, amelyre egészen váratlan veszélyek is leselkednek. Szapu Julianna Szulamit és Németh Attila biológusok írása.
A méhek is „fintorognak”, ha rossz ízt éreznek
A poszméhek nyelvének mozgása elárulhatja, hogyan reagálnak a kellemes és kellemetlen ízekre.
Előbújtak az idei év újszülött rákosi viperái
A szakemberek a Hanságban már fogtak is egy 3,3 grammos példányt.
A kihalás fenyegeti hazánk különleges lepkéjét
A vízhiány és a hőség különösen megviseli ezt a fajt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
