Nem mindenki örül a világ legnagyobb tengeri rezervátumának

A Nagy-Britanniához tartozó Chagos-szigetek az Indiai-óceán közepén, a Seychelles-szigetektől kb. 1800 kilométerre keletre valamint a Maldív-szigetek legdélebbi pontától mitegy 600 kilométerre déli irányba találhatók. A trópusi szigetvilág 55 kis szigetet foglal magába, amelyek közül Diego Garcián műödik az Egyesült Államok katonai légi támaszpontja. Ennek megépülése érdekében az 1960-as és 70-es években mintegy kétezer őslakost kényszerítettek otthonuk elhagyására. A szigetlakók több mint tíz éve harcolnak azért, hogy visszatérhessenek hazájukba, 2008-ban a brit legfelsőbb bíróság elutasította kérésüket. Képviselőik ügyüket, brit állampolgárok lévén, az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitték. Szerintük a rezervátum ellehetetleníti visszatérésüket, mivel a területen immáron tilos a lakosság megélhetését biztosító halászat.

A The Times internetes kiadásának beszámolója szerint a rezervátum mintegy 545 ezer négyzetkilométeren terül el, általa megkétszereződött a védelem alá helyezett óceáni területek nagysága. „Megalakulása nagy lépés az óceánok védelméért” – nyilatkozta David Miliband brit külügyminiszter.

Agykorall – a szigetek környéki vizekben honos 220 korallfaj egyike (Fotó: Charles Sheppard)

Az amerikai illetőségű Pew Environment Group természetvédelmi szervezet az óceánok élővilágának megőrzésében történelmi jelentőségű győzelemnek nevezte Miliband döntését. Szerintük a Chagos-szigetek környéki tengerekben élő állatok fajgazdagsága vetekszik a Galápagos-szigetekével és a Nagy Korallzátonyéval, továbbá fontos szerepet tölt be többek közt az éghajlatváltozás és az óceánok savasodásának kutatásában. A szigetek többek között menedékül szolgálnak a világszerte fogyatkozó tengeri teknősök egy nagy populációja, valamint több mint 175.000 pár tengeri madár számára. A szigeteket övező kristálytiszta víz 220 korallfaj és több mint ezer korallzátonyokhoz kötődő halfaj otthona.

A szigetvilág többek között a tengeri madarak paradicsoma (Fotó: Charles Sheppard)

A visszatérni szándékozó szigetlakók azonban úgy érzik, a rezervátum létrehozásával visszatérési esélyeik végképp megsemmisültek. Brit érdekvédelmi szervezetük igazgatóhelyettese szerint a kormány a parlamenti választások előtt kapkodva meghozott döntés során figyelmen kívül hagyta a szigetlakók jogait, akiknek száma leszármazottaikkal együtt ötezer körüli lehet, akiknek nagyjából 20 százaléka kíván visszatérni az 1814 óta Brit fennhatóság alá tartozó szigetekre.