Tudta, hogy van hiúz Magyarországon?
Az eurázsiai hiúz, Európa legnagyobb macskaféle ragadozója a Kárpátokban őshonos. Hazánkban az Északi-középhegység ad otthont néhány példánynak. Számuk nem éri el a húszat sem.
Kevesen tudják, hogy élnek Magyarországon hiúzok. Az eurázsiai hiúz, Európa legnagyobb macskaféle ragadozója a Kárpátokban őshonos. Itt 2800 egyedszámmal fordul elő, ennél nagyobb populáció csak Oroszországban található. Hazánkban a Kárpátok részét képező Északi-középhegység ad otthont néhány példánynak. Számuk rendkívül alacsony, nem éri el a húszat sem.
Az alacsony létszámot leginkább az élőhelyek hiánya okozza. Kevés az olyan összefüggő, érintetlen erdőterület, amely ennek a ragadozónak alkalmas otthont biztosítana. Ez a nagytestű macskaféle pedig igen nagy vadászterületet igényel, közel 60 négyzetkilométert. Remekül közlekedik havon is, gyors, képes nagyot ugrani, táplálékát főként kis testűek teszik ki (pocok, egér, nyúl), de a rókát, őzet, nagyobb madarakat is fogyasztja.
A WWF Magyarország azon dolgozik, hogy a természetes élőhelyek helyreállításával, gazdálkodástól mentes vadonok létrehozásával segítse a mára megritkult erdei növény- és állatfajok fennmaradását, állományaik gyarapodását.
Forrás: Wikipedia
Reméljük, hogy néhány évtized múlva a hiúz is gyakoribb lakója lesz erdeinknek. A foltos bundájú, fülén pamacsokat viselő, emberre veszélytelen macskaféle jelenléte azt mutatja, hogy az erdő életének természetes rendje kezd helyreállni.
Balogh Alexandra
WWF Magyarország
Kapcsolódó cikkek:
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
