Új óriásgyíkot fedeztek fel a Fülöp-szigeteken
Embernagyságú, a kíváncsi szemek elől eddig a fákon megbújó új varánuszfajra bukkantak. A hím jellegzetes, kétágú pénisszel rendelkezik, akkora, mint egy magasabb ember, és a Fülöp-szigetek sűrűn lakott részén él. Mégis, a Varanus bitatawa eddig elkerülte a kutatók figyelmét.
Egy új kutatás szerint a sokáig csak a Fülöp-szigetek törzsi vadászai által ismert gyíkot DNS-e alapján, továbbá mérete, bőrtípusa és sajátságos pénisze miatt új fajként azonosították 2009-ben.
Két méteres hosszúságával az új gyíkfaj közeli rokonságban áll a világ legnagyobb ma élő gyíkjával, a komodói sárkánnyal. A komodóival ellentétben azonban a Varanus bitatawa valószínűleg vegetáriánus.
A kutatók a Biological Letters című szaklap legutóbbi számában számolnak be a felfedezésről. A publikáció szerint a gyíkfaj felfedezése egyedülálló, és ez nemcsak azért van így, mert a V. bitatawa lakhelye, a Fülöp-szigetek északi, legnagyobb tagja, Luzon szigete sűrűn lakott és területe már csaknem erdőmentessé vált.
A tudomány elől elrejtőzve
A kutatók úgy vélik, hogy a 10 kilogramm súlyú gyíkfaj eddig azért nem került a tudományos vizsgálatok górcsöve alá, mert a V. bitatawa hegyi erdőkben él, amely nem igazán képezte az eddigi hüllőkutatások helyszínét.
A vizsgálatban részt vevő Daniel Bennett biológus szerint ezek a gyümölcsevő gyíkok igazán titokzatosak. „Hiába tölt el az ember több évet azokban az erdőkben, ahol élnek, mégsem utal semmi arra, hogy ezek az állatok ott lennének” – mondta el Bennett. „A nap minden percét 20 méter magas fákon töltik. Az ilyen életmódot folytató gyíkfajok hetente kevesebb mint 20 percet töltenek a talajon” – tette hozzá.
Míg azonban a tudósok semmit sem tudtak a gyíkról, annak létezése nem hatott újdonságként a helyi törzsek számára, akik ezeket az állatokat a húsáért vadásszák.
Néhány, 2001-ben az elejtett gyíkokról és a sikeres vadászokról készült fotók alapján tavaly nyáron kezdték meg a két hónapig tartó expedíciót a nehezen észrevehető állatok után a tudósok.
Hasított pénisz mutatja az utat
A csapat végül a V. bitatawát és a különösen ritka, a V. bitatawával közeli rokonságban álló Varanus olivaceust, egy másik fülöp-szigeteki őshonos gyíkot is elfogott.
Bennet szerint a két faj egyszerre történő zsákmányolása döntő volt, mert lehetővé tette a két gyíkfaj egyidejű megfigyelését és a hajszálnyi különbségek észrevételezését, ami segíthet annak a megítélésében, hogy az állatok külön fajokat képviselnek-e vagy nem.
Egy különös eltérés, jellegzetesség volt megfigyelhető mindkét gyík esetében: furcsa, kétágú pénisszel rendelkeztek. Ez a jellegzetesség mindkét faj esetében egyedülálló.
A kutatócsoport szerint az óriásgyík felfedezése segíthet abban, hogy a Fülöp-szigetekre úgy tekintsünk, mint a biodiverzitás regionális nagyhatalmára.
Bennett úgy gondolja, nagy a valószínűsége annak, hogy további, eddig ismeretlen gyíkfajokat fedeznek fel a Fülöp-szigeteken – ha sikerül őket a rohamos mértékben szűkülő élőhelyük teljes kipusztulása előtt megtalálni.
Szöveg: James Owen/National Geographic
Kapcsolódó cikk:
Méregfogaival öl a komodói sárkány
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
