Átfogó kompromisszumos javaslat a bálnavadászatról

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) szerint – amely több hónapon keresztül tárgyalt a vezető államokkal – a mostani intézkedéscsomag kényes egyensúlyt képvisel az engedmények között, és senki sem érezheti magát vesztesnek vagy nyertesnek. A javaslat, amelyet a testület júniusi marokkói tanácskozáson nyújtanak be szavazásra, 10 éves tervet irányoz elő, amely időszak alatt a világ bálnavadászatát a nemzetközi szervezet ellenőrzi majd.

A javaslat értelmében Japán antarktiszi vadászati kvótája a következő halászati szezonban 410 egyedre, majd a 2015/2016-os évadtól 205 egyedre csökken.

Japán, ahol a bálnahús kedvelt ínyencségnek számít, jelenleg évadonként 765 és 935 közötti bálnát ejt el a Déli-sarkvid vizein. A környezetvédők egyre hevesebb akciói miatt azonban az elmúlt évadban „mindössze” 507 példányt vadásztak le. A kompromisszumos javaslat értelmében a tízéves időszakban engedélyeznék a bálnavadászatot Izland és Norvégia, valamint a japán hajók számára a Csendes-óceánon, ugyanakkor más országok számára tiltott ez a tevékenység.

A cetfélék vadászatát és feldolgozását szabályozó IWC 1986-ban elfogadott moratóriuma minden kereskedelmi célú vadászatot megtilt. Erről Norvégia és Izland nem vesz tudomást, Japán pedig azzal bújik ki a tilalom alól, hogy kizárólag tudományos kutatások céljából folytat bálnavadászatot. Az antarktiszi japán bálnavadászat feldühítette a cetek vadászatát határozottan ellenző Ausztráliát, amely kilátásba helyezte, hogy nemzetközi bíróság elé citálja Tokiót, ha nem hagy fel a tevékenységgel a térségben.

Ausztrália április elején már jelezte, hogy nem fogja támogatni az IWC által kidolgozott átfogó kompromisszumot, a bálnavadászatot szintén ellenző Új-Zéland viszont támogatásáról biztosította a javaslatot. Az Egyesült Államok, amely részt vett a kompromisszumos javaslat előmozdításában, ezidáig nem foglalt állást, inkább megvárja a júniusi csúcstalálkozón esedékes újabb tárgyalások eredményeit.

A kereskedelmi célú vadászatot általánosan betiltó 1986-os IWC-rendelet ellenére Izland a mai napig nem hagyott fel e tevékenységgel. (Fotó: Greenpeace)

Monica Medina, az IWC amerikai biztosa abban látja a problémát, hogy a szervezet jelenleg gyakorlatilag nem működik. „Az érvényes moratórium ellenére növekszik a leölt bálnák száma, és már az is eredmény lenne, ha sikerülne megfordítani a tendenciát, és csökkenteni az elejtett cetek számát” – fogalmazott.

Környezet- és természetvédő szervezetek – köztük a WWF, amiről korábban a National Geographic Online is beszámolt – továbbra is hevesen bírálják a kompromisszumos javaslatot, szerintük ugyanis „jutalmazza” az 1986-os moratórium alól kibújó Izlandot, Japánt és Norvégiát, és várhatóan fellendíti a jelenleg hanyatlóban lévő bálnahúspiacot.

Kapcsolódó cikkek: