A tengerlakók kihallgatják a gyilkos bálnák beszélgetését
Megfigyelések szerint a gyilkos bálnák táplálékát képező tengeri emlősök odafigyelnek az orkák kommunikációjára, és szükség esetén menekülőre fogják.
A kardszárnyú delfineknek (Orcinus orca) három típusát különböztetjük meg. A rezidens orkák matriarchális szerveződésű csoportokban élnek, egy adott területen, táplálékukat elsősorban a csendes-óceáni lazacok képezik.
A tranziens orkák kevésbé strukturált csoportban élnek, vándorolnak és vadásznak. A faj miattuk kapta a gyilkos bálna elnevezést, mert – bár embert, ha lehetőségük nyílna rá, akkor sem ölnek – melegvérű tengeri élőlényekkel, fókákkal, kisebb delfinekkel táplálkoznak, sőt, még a velük egyező méretű nagy bálnaborjaknak is nekimennek. A harmadik típusról keveset tudunk, nyílt tengeri orkának nevezik, és nehezen megfigyelhető.
Tengerbiológusok, Volker Deecke, a Brit Columbia Egyetem biológusának vezetésével kiterjedt megfigyelést végeztek a Brit Columbia-beli Johnstone-ban és a Charlotte Királynő-szorosnál, valamint Délkelet-Alaszkában a Gleccser-öbölben, a Jeges-szorosnál és a Stephens-átjárónál. A kutatók hajóról vagy a part egy magaslati pontjáról távcsővel figyelték a kardszárnyú delfineket, és követték azokat, míg a hangot víz alatti mikrofonok, úgynevezett hidrofonok rögzítették.
Fecseg a felszín
A rezidens orkák sokkal „beszédesebbnek” bizonyultak, hiszen átlagosan 0, 34 hangot hallattak percenkét, míg a tranziensek csupán 0, 05-öt. A tranziens orkák általában csöndben voltak a vadászat előtt és közben, de azt követően gyakran hívták a többieket, hogy megosszák a zsákmányt.
Ennek az lehet az oka, hogy zsákmányállataik jó hallással rendelkeznek, és ha meghallják a tranziens orkák hangját, menekülőre fogják. Ezzel szemben a lazacok hallása gyenge, így a rezidens orkáknak nem kell visszafogniuk magukat, nyugodtan „kiabálhatnak” vadászat közben.
A kutatók rögzítették mindkét kardszárnyú delfintípus hangját, és azt a víz alatt lejátszották. Azt tapasztalták, hogy az oroszlánfókák, egyéb fókák és kisebb delfinek a tranziens orkák hangját hallva riadtan eltávolodnak a hang forrásától, míg a rezidensek kiáltozása csöppet sem zavarja őket.
A tanulmány érdekessége abban rejlik, hogy bizonyítékkal szolgál arra, hogy a tengerben élő különböző fajok „belehallgatnak” egymás kommunikációjába, és ez befolyásolja viselkedésüket.
Kapcsolódó cikkek:
Egyszülős családmodell
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb ma élő gyíkfaj: hossza elérheti a három métert, testsúlya pedig a 90 kilót. A hegyes fogú, izmos ragadozó még a vízibivalyokat is elejti.
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Tíz éves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje
Széles körű megjelenés és presztízs értékű elismerés lehetősége bontakozott ki a csillagászati fotográfia egyre népszerűbb műfajában.
Ne féljünk a pókoktól!
Napjainkban a körülöttünk lévő természet nagymértékű pusztulását tapasztalhatjuk. Az emberek egyes állatfajoktól félnek, irtóznak, holott a természetben minden egyes faj fontos láncszem, ha egyik kiesik magával rántja számos másik faj sorát. Jelen írásom célja, hogy a pókokat kicsit közelebb hozzam az emberekhez, hiszen ők is a körülöttünk élő természet fontos részei.
Pusztuló tengeri sünök
Aggasztó gyorsasággal pusztulnak a tengeri sünök a Vörös-tenger korallzátonyain, az Akabai-öbölben - figyelmeztettek a Tel-Avivi Egyetem tudósai a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban. A hírt az MTI tette közzé.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
