Az olajömlés kipusztíthatja a Mexikói-öböl ámbráscetjeit

Szöveg: Ker Than/National Geographic

Napjainkban mintegy 1400–1600 ámbráscet él éves ciklusban a Mexikói öbölben az Atlanti óceán egyéb csoportjaitól egy olyan, jól elkülönülő populációt képezve, amelyben a hímek évenkénti vándorlást végeznek.

Az USA Veszélyeztetett Fajok Listáján valamennyi ámbráscet szerepel, de a Mexikói öbölbeli populációt a viszonylag kis állománya miatt különlegesen veszélyeztettnek tekintik. A tengeri emlősöket most a Deepwater Horizonnál zajló folyamatos olajkitörés veszélyezteti, mivel az állatok nagy valószínűséggel lenyelik vagy belélegzik a mérgező nyersolajat és a káros olajgőzöket.

Egy 2009-es állományfelmérés, amit a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) publikált, úgy becsülte, hogy a Mexikói-öbölben az ámbráscetek potenciális biológiai eltűnési értéke (PBR) három egyedre tehető. Ez azt jelenti, hogy az ámbráscetek túlélése kockázatosnak tekinthető abban az esetben, ha a természetes pusztuláson túl egy év alatt három cetet ölnek meg, vagy tűnik el emberi tevékenységre visszavezethető okok miatt.

Az ámbráscet-populáció egy részének eltűnése azért lehet kihatással a teljes helyi állományra, mivel az ámbráscetnél – különösen a nőstények esetében – igen hosszú idő szükséges az ivarérettség eléréséhez. A nőstények pedig egész életükben mindössze három vagy négy borjat hoznak a világra.

Megfulladhatnak, megfojthatják és megmérgezhetik őket
Az olajkitörés az ámbráscetekre és egyéb cetfélékre, beleértve a delfineket is, számos úton-módon hathat. Először is, a tengeri emlősöknek a légzéshez a felszínre kell jönniük, és ha eközben egy olajrétegbe ütköznek, beszippanthatják a mérgező anyagot a tüdejükbe. Továbbá, az utóbbi időben kifolyt olaj következtében e felszínen az olajgőzök olyan erőteljesek lehetnek, hogy akár egy felnőtt bálnát is kiüthetnek Végül, az olaj elszennyezi a fogascetek zsákmányait – halakat, tintahalakat – ezáltal a táplálkozáson keresztül veszélyeztetik az egészséges borjak megszületésének az esélyeit.

„Az olajtermékekben lévő vegyi anyagok, amelyek bekerülnek a táplálékláncba, nagy figyelmet érdemelnek részünkről” – fogalmazott Teri Rowles, a NOAA „tengeri-emlős egészségügyi és partrasodródási válasz” nevű programjának koordinátora.

Ámbráscet; szájában egy elejtett óriáskalmárral. A nagy mélységekben élő puhatestűek fontos táplálékát képezik a ragadozó fogasceteknek. (Fotó: Tony Wu/Bancroft/Fame Pictures/National Geographic)

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy néhány Mexikói-öbölbeli ámbráscetről ismeretes, hogy azon a környéken mozog, ahol a Deepwater Horizonnál április 22-én történt olajfúró torony felrobbanása elindította az olajkitörést .

„2000 és 2005 között mintegy 300 (ámbrás) cet volt következetesen megfigyelhető a kérdéses területen” – nyilatkozta Celine Godard-Codding, a Texasi Műegyetem környezetvédelmi toxikológus szakértője.
.

Az elpusztult ámbráscet egyedeket nehéz megszámlálni
Számos szakember attól tart, hogy az öbölbeli olajszivárgás olyan pusztítást válthat ki az ámbráscetek között, mint amilyet az 1989-es Exxon Valdez olajkitörés okozott a kardszárnyú delfinek esetében az alaszkai Prince William Sound-nál. Egy, az alaszkai North Gulf Oceanic Society biológusa, Craig Matkin által vezetett 2008-as vizsgálat szerint az Exxon Valdez balesete után, egyes kardszárnyú delfin populációk csaknem 40 százalékkal csökkentek.

„Azok az orkapopulációk még máig nem épültek fel, és néhány évtizeden belül várhatóan ki fognak pusztulni” – jelentette ki Matkin, hozzátéve, hogy olyan sok nőstényt pusztult el abból a csoportból, amit már lehet újra pótolni. Matkin elmondta, hogy ha a mostani kitörés háromnál több öbölben élő ámbráscet pusztulását eredményezi egy éven belül, az a csoportnak a „vörös zónába” kerülését eredményezheti.

Partra vetődött ámbráscet a texasi Port Aransas strandján. (Fotó: Denny Clow/AP/National Geographic)

„Az, hogy a tengeri emlősök hatása alá kerülnek-e az öbölbeli olajkitörésnek, nem egyértelmű. Az olaj az egyik gyanúsítottja néhány palackorrú delfin partra vetődésének, de a céggel való kapcsolatba hozás teljes bizonyossága még várat magára” – mondta a NOAA szakértője, Rowles. „A nagy mélységekbe lemerülő bálnák, mint amilyen az ámbráscet is, a partoktól távol élnek – és ezáltal közelebb kerülnek a az olajkitörés központi testjéhez” – tette hozzá.

Az elpusztult, vagy sérült bálnákat nehéz lesz megtalálni, mivel az állatok életük legnagyobb részét a víz alatt töltik, és a tetemek csak nagyon ritkán sodródnak ki a partra. Rowles ezért felhívásában arra kérte a lakosságot, hogy jelezze a vízen úszó elpusztult egyedeket.

Kapcsolódó cikkek: