A sivatagi gazella bizarr túlélési taktikája
A homoki gazella rendkívül különleges módon birkózik meg a sivatagi hőséggel: képes összezsugorítani a máját és a szívét, hogy életben maradjon a hosszú, száraz időszakokban.
Az Arab-félsziget sivatagjai a világ legzordabb éghajlatú vidékei közé tartoznak. Rendkívül nagy forróság uralkodik a tájon, és a kiszámíthatatlan esők is csak kevés enyhülést hoznak a száraz vidéken.
E szélsőséges körülményekkel csak kevés, és főként kis testű állat képes megbirkózni, ezért is különleges, hogy a viszonylag nagy termetű homoki gazella (Gazella subguttarosa marica)kiemelkedően jól boldogul a zord viszonyok között.
„Úgy találtuk, hogy a gazellák párologtatás révén elvesztett összes vízmennyisége kevesebb, mint bármely más száraz területen élő patásé” – írja az Ohio Állami Egyetem és a szaúd-arábiai Nemzeti Vadállatkutató Központ munkatársaiból álló csoport a Physiological and Biochemical Zoology szaklapban megjelent tanulmányában.
Az olyan szervek, mint a máj és a szív jelentős mennyiségű oxigént igényelnek a működésükhöz. E szervek „összezsugorítása” révén a gazelláknak nem kell olyan sok levegőt fölvenniük, így csökkentik a légzéskor a párolgás miatt bekövetkező vízveszteséget.
A víztől megfosztott homoki gazellák agyában nagyobb a zsírtartalom. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a raktárak előnyösek lehetnek az agy anyagcseréjének energiaellátásához a hosszan tartó élelem- és vízhiány idején.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Sikeresebb a polip, ha hal társával együtt vadászik
Nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző állatfaj közösen szerez élelmet, ezt most polipok és halak esetében figyelték meg részletesen.
A virág céltábla a méhek szemében
Nem mindegy, mekkora a virág középső, sötét mintázata, ennek fényében válik kevésbé vagy épp jobban vonzóvá a méh számára.
A botanika is lehet extrém sport
Hátimotoros siklóernyők segítségével keresték fel a perui sivatag távoli zugait egy-egy ritka növény miatt, és egyúttal a módszert is tesztelték.
Ez a világ egyetlen, napenergiával működő gerinces állata
A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
