Beszámoló a tiszai zöldár partifecske pusztításáról
Az előrejelzett tiszai zöldár sajnos „menetrendszerűen" eltörölte a folyó szakadásos partfalaiban az idei első költés partifecske telepeit.
Szöveg: Orbán Zoltán
Fotók: Dr. Szép Tibor
Az emelkedő víz kétféleképpen veszélyezteti a fészeküregeket: egyrészt elönti a lyukakat, másrészt leomlasztja a partfalakat. Különösen az utóbbi esetben és éjszaka fordul elő, hogy a leszakadó partoldal a pihenő öreg madarakat is elpusztítja.
A zöldáras években – a víz visszahúzódásáig – a tiszai partifecskék csak a folyótól kisebb-nagyobb távolságra lévő homokbányákban tudnak fészkelni, itt kezdhetnek pótköltésbe, illetve a későn jövők az első költésbe.
Az általában alacsony kora nyári-nyári vízállás mellett a partifecskék akár 3–4 méter magas szakadó partfalakban költhetnek a Tiszán; a legnagyobb telepen akár 5–7 ezer madárpár is. Az átlag hat évente bekövetkező zöldár magas vízállása elönti a több méter magas falak legfelső régiójában lévő üregeket is fészkestől, tojásostól, fiókástól.
Az ár másik pusztító hatása az alámosódó, átnedvesedő partfalak leszakadása. Itt a rövidebb járatok teljes egészében megsemmisültek, a részben leszakadtak pedig a ragadozók (szürke gém, róka, nyest, patkány, menyét) számára könnyen hozzáférhetővé váltak. A partfal leszakadása jó esetben „csak” a tojásos fészekaljakat semmisíti meg, de az is előfordul, hogy az üregben éjszakázó szülőket is agyonnyomja a lezúduló föld.
Kapcsolódó cikk:
Zöldár pusztítja a tiszai partifecske-fiókákat
Indul a lakossági fecskeszámlálási akció!
Fecskeles címmel indít újabb lakossági madárszámlálási akciót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely a TermészetLesen program következő állomása - tájékoztatta az MTI-t a szervezet.
Egyszülős családmodell
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb ma élő gyíkfaj: hossza elérheti a három métert, testsúlya pedig a 90 kilót. A hegyes fogú, izmos ragadozó még a vízibivalyokat is elejti.
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Tíz éves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje
Széles körű megjelenés és presztízs értékű elismerés lehetősége bontakozott ki a csillagászati fotográfia egyre népszerűbb műfajában.
Ne féljünk a pókoktól!
Napjainkban a körülöttünk lévő természet nagymértékű pusztulását tapasztalhatjuk. Az emberek egyes állatfajoktól félnek, irtóznak, holott a természetben minden egyes faj fontos láncszem, ha egyik kiesik magával rántja számos másik faj sorát. Jelen írásom célja, hogy a pókokat kicsit közelebb hozzam az emberekhez, hiszen ők is a körülöttünk élő természet fontos részei.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
