Rovarriasztó bűzös békabőrből

Noha jelenleg a szúnyogriasztók piacát a DEET (dietil-toluamid) tartalmú szerek uralják, a természetben rengeteg rovarriasztó módszer található. Az észak-amerikai indiánok valaha egy növény gyökeréből készült kivonattal kenték be a testüket, hogy megvédjék magukat a csípésektől. Napjainkban a citromfű olajával készült gyertyákkal tartják távol a rovarokat a kerti grillpartikon. Most egy ausztrál kutatócsoport izolálta az egyik leghatékonyabb természetes szúnyogriasztó szert, mégpedig egy meglehetősen hihetetlennek tűnő forrásból: bűzös békabőrből.

„Mivel a békák finom bőre úgy alakult, hogy fölvegye a vizet az állatok környezetéből, rendkívül érzékeny a fertőzésekre, ragadozókra és a bőrparazitákra” – mondta a National Geographic amerikai online kiadásának a kutatócsoport vezetője, Craig Williams ökológus az Adelaide-i Egyetemről. Így tehát a békabőr valóságos „hordozható gyógyszertár”, tele a kétéltűek egészségéhez nélkülözhetetlen vegyületekkel.

Békabőrbe bújt egerek
Williams, akinek kutatási eredményei a Biology Letters folyóiratban jelentek meg, már egy ideje gyanította, hogy bizonyos békák olyan anyagokat választanak ki, amelyek megvédik őket a rovaroktól. Az elmélet ellenőrzéséhez Williams és munkatársai csekély erősségű elektromos áramot vezettek öt különböző ausztrál békafaj bőrébe. Az áram hatására az állatok nagyobb mennyiségben termelték természetes váladékaikat, mint normális esetben tették volna.

A kutatók ezután egerek farkát kenték be a békákból nyert kivonatokkal, és csípő szúnyogokkal teli ketrecekbe tették a rágcsálókat. A békabőr-kivonattal kezelt egereket csak elvétve csípték meg a szúnyogok a kísérlet első órájában, míg a csak vízzel kezelt kontrollcsoport egereit szinte mindig megcsípték az első 15 percen belül. A DEET alapú oldattal bekent farkú egerek akár két órán át is megúszták a csípéseket.

Williams szerint a békakivonat esetleg használható lesz a DEET-mentes rovarriasztók alkotórészeként olyan emberek számára, akiknél mellékhatásokat okoz a vegyület, vagy nem kívánják használni azt. Jelenleg azonban még nem végeztek semmilyen emberi vizsgálatot a békabőrből kivont riasztóval, és Williams már előre látja, pontosabban „kiszagolja” a termék kereskedelmi forgalomba hozatalának egyik legfőbb akadályát: az illatát.

Eddig még nem sikerült elviselhető szagúvá tenni a kivonatot, bármilyen illatosítóval is próbálkoztak. Egyes békaváladékok rothadó hús szagot árasztanak, mások kellemesebbek, akár mogyoró illatúak is lehetnek, de mindnek nagyon erős a szaga. A kutatók szerint éppen ez az erős szag riasztja el a csípő rovarokat.

A vizsgálatok költségei is számottevőek. Minden természetes vegyületet forgalomba hozatal előtt meg kell vizsgálni, hogy ártalmatlan-e az emberre nézve, illetve hatékony-e az emberi használat esetén. A hatósági jóváhagyási folyamat költségei elérhetik a 300 ezer dollárt.