Hajsza a víz alatt
Mintha torpedólövészeten lennénk, úgy robban elő a mélyből a karcsú testű, hatalmas bálna – éppen egy szardínia- és makrélarajt hajszol, amelyet marlinok és oroszlánfókák tereltek a felszín közelébe...
Írta: Jennifer S. Holland
Mintha torpedólövészeten lennénk, úgy robban elő a mélyből a karcsú testű, hatalmas bálna– éppen egy szardínia- és makrélarajt hajszol, amelyet marlinok és oroszlánfókák tereltek a felszín közelébe. Aztán ráveti magát a raj legsűrűbb részére, s tágra nyílt szája alatt a tengervíz kiduzzasztja rugalmas torkát. Bármekkora is a tátongó száj közegellenállása, izmos farkúszójának csapásai villámgyorsan hajtják előre az óriást, majd jókora buborékfelhőt kavarva összecsattan az állkapocs. Más vadászok is keringenek a közelben, a sorukra várva…
A sziláscetek közé tartozó trópusi bálnák szájuk sűrű fésűrendszert alkotó sziláival szűrik ki a tengerből táplálékukat. „Szó sincs azonban arról, hogy kövér, planktonzabáló teremtmények lennének, akik kényelmesen töfögnek a felszínen” – mondja a fotós, Doug Perrine. Karcsú és fürge vadászok ők, s nagyobb és mozgékonyabb állatokkal táplálkoznak, mint sok más sziláscet. Perrine-ék éppen marlinokat fotóztak, amikor megpillantották ezeket a ritkán látható cetféléket. Ahogy a fotós meséli, olyan volt köztük búvárkodni, „mintha ködben sétáltunk volna a síneken. Tudtuk, hogy bármikor, bármerről feltűnhet egy száguldó mozdony,” ráadásul néma csendben.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2010. júniusi lapszámában.