A piranhák nem is olyan félelmetesek
A rettegett piranhák, amelyek a legenda szerint lovat és embert egyaránt csontig képesek lecsupaszítani, voltaképpen félénk halak. Erről számoltak be skót kutatók.
Félelmet és rettegetést kelt már a nevük is, azonban ezek a dél-amerikai édesvízi ragadozók a valóságban nem olyan félelmetesek. Nem azért gyűlnek ugyanis nagy rajokba, hogy együtt vadásszanak, hanem hogy saját magukat védjék meg a támadókkal szemben – vélekedtek a skóciai St. Andrews Egyetem kutatói egy konferencián a brit fővárosban. Anne Magurran, az egyetem kutatója szerint a piranhák nem agresszív gyilkosok, hanem mindenevők, amelyek halakkal, növényekkel és rovarokkal is táplálkoznak.
„Korábban azt hittük, hogy az állatok azért gyűlnek rajokba, hogy együtt vadásszanak”, – hangoztatta Magurran. Pedig inkább magukat akarják megvédeni, hiszen például az Amazonasban élő populációkat folyamatosan támadják a folyami delfinek, a kajmánok és óriási arapaimák. „A piranhák egyszerűen csak óvatosak, és a rajképzéssel akadályozzák meg, hogy megegyék őket” – védte meg a fajt Magurran.
Helder Queiroz, a brazil Mamirauá Intézet munkatársa kollégáival együtt az Amazonasban, természetes körülmények között figyelte meg a halakat. Szerintük a raj nagysága a kockázat mértékétől függ. A rizikót az ellenfél és a vízszint határozza meg. Alacsony vízállásnál a rajok nagyobbak, magas vízállásnál viszont kisebb csoportokra oszlanak, hogy könnyebben kerüljék ki a nagy rablókat. A vízállás egy éven belül 12 métert is változhat, a csapadék mennyiségétől függően. A raj nem mindig ugyanazokból az egyedekből áll, és a csoportnak nincs vezetője sem. Minden hal vigyáz magára és a többiekre – állítják a brazil kutatók.