Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Természet

Putyintól várják a szürkebálnák védelmét

2010.06.22.Admin
National Geographic Magyarország

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) igazgatója nyílt levélben kérte az orosz miniszterelnököt, hogy vesse latba befolyását a világ legveszélyeztetettebb cetfajának fennmaradása érdekében.

A tekintélyes természetvédő szervezet azt szeretné elérni, hogy az ohotszki-tengeri, még fennmaradt szürkebálna-populáció érdekében tiltsák meg a térségben szénhidrogén- lelőhelyek után kutató Rosneft olajcégnek, hogy a táplálkozási szezonban (nyáron) szeizmológiai vizsgálatokat végezzen, mivel e tevékenység teljesen megzavarja a tengeri emlősöket.

Jelentések szerint az Exxon, a BP és a Rosneft olajvállalatok olaj- és gázfeltárásai továbbra is komolyan fenyegetik a világ legveszélyeztetettebb cetfaját. A könnyen kiaknázható olaj- és gázmezők rohamos apadásával párhuzamosan a világ vezető olajvállalatai az új lelőhelyek fellelése érdekében egyre nagyobb kockázatokat és költségeket vállalnak be. Az egyik ilyen fejlesztés Japántól északra, Oroszország keleti partjánál, Szahalin partjainál történik, ahol mintegy 45 milliárd hordónyi olaj rejtőzik a mélyben. A part menti lelőhelyeken már 1998 óta folyik kitermelés és folyamatos a fejlesztés.

Eddig már több természetvédelmi szervezet, köztük a WWF és az IUCN is jelezte, hogy a beruházás komoly veszélyt jelent az itt élő nyugati szürkebálna-populációra. Nemrég a 11 kutatóból álló Nyugati Szürkebálna Tanácsadó Testület (WGWAP) készítette el jelentését, amely bemutatja, hogyan befolyásolják az olaj- és gázfeltárások a bálnák táplálkozási helyét Északkelet-Oroszország part menti vizeiben.

A 12–15 méteres, akár 35 tonnát is elérő nyugati szürkebálna (Eschrichtius robustus) az IUCN Vörös Listáján a kihalófélben lévő kategóriában szerepel. A Csendes-óceán északnyugati részén élő populáció alig 130 egyedből áll, és közöttük összesen csak 20 szaporodóképes nőstény van.

 Turisták simogatják egy kíváncsi és barátságos szürkebálna fejét.

Turisták simogatják egy kíváncsi és barátságos szürkebálna fejét.

A nyugati szürkebálnák minden évben a planktonokban gazdag, nyugodt vizekbe térnek vissza, hogy ott magukra szedjék a téli túléléshez és a bálnaborjak felneveléséhez feltétlenül szükséges zsírréteget. A WGWAP jelentése szerint azonban 2008-ban látványos csökkenés mutatkozott a bálnák számában. Az olajfúró-tornyok, a szeizmikus kutatások és a csővezeték építése ugyanis olyan mértékű zajszennyezéssel és hajóforgalommal jár, ami elüldözi élőhelyükről az állatokat. A kitermelőhelyen a megnövekedett teherhajó-forgalom az ütközéses balesetek számát is növeli. A megfigyelések szerint a már meglévő fúrótornyok körül 20 km-es körben lényegesen lecsökkent a bálnák száma. Továbbá megfigyelték, hogy az állatok kevesebb zsírréteget tudnak magukra szedni, ami egészségi állapotuk romlásához vezet.

 Olajfúró-tornyok a láthatáron a szahalini partoknál. Az ohotszki-tengeri bálnák a megfigyelések szerint a tornyok 20 kilométeres körzetéből szinte teljesen eltűntek.

Olajfúró-tornyok a láthatáron a szahalini partoknál. Az ohotszki-tengeri bálnák a megfigyelések szerint a tornyok 20 kilométeres körzetéből szinte teljesen eltűntek.

2008 szeptemberében a természetvédő szervezetek kérelmei ellenére az orosz kormány a Piltun-öbölben építendő csővezeték engedélyezésénél figyelmen kívül hagyta a beruházás hatását a tengeri élővilágra. A civil szervezetek azonnal fellebbezést nyújtottak be, hogy vegyék figyelembe a WWF, a Greenpeace és az IUCN által összeállított, tudományos bizonyítékokat tartalmazó tanulmányt. Az orosz kormány egyelőre hallgat ez ügyben, míg a WWF továbbra tárgyalásokat folytat vele a Szahalinnál található Piltun-öböl védetté nyilvánításáról. Ha ez megtörténne, az olajvezetéket nem lehetne az öblön keresztül elvezetni, és a szürkebálnák esélyt kapnának a túlélésre.

A bálnák populációjának azonban már az is sokat segítene, ha a nyárra tervezett kutatásokat és fejlesztéseket elhalasztanák. A Sakhalin Energy konszern, amelynek a Shell és a Gazprom a tagja, már beleegyezett, a további olajvállalatok azonban nem.

 Ma már mindösszesen 130 nyugati szürkebálna él Oroszország távol-keleti vizeiben.

Ma már mindösszesen 130 nyugati szürkebálna él Oroszország távol-keleti vizeiben.

Az aggasztó adatok, és a 35 ezer ember által aláírt petíció sem hatotta meg az öt legnagyobb olajcéget, köztük az Exxont, a BP-t és a Rosneftet, amelyek továbbra sem állnak el az ipari tevékenységtől ezen a területen, sőt, további fejlesztéseket terveznek. Mindezt azzal indokolják, hogy az építés során betartják a zajterhelési határértékeket és a szakértőik megfigyelései nem támasztják alá a szürkebálnák viselkedésének megváltozását. Figyelmen kívül hagyják azt is, hogy Szahalin szigeténél a kitermelés különösen kockázatos, mert a terület földrengésveszélyes, és a szélsőséges időjárási körülmények – az akár -40 Celsius fokos tél és a jégborítás – tovább növelik az olajszennyezés lehetőségét.

Balogh Alexandra

Forrás: WWF

Kapcsolódó cikk:
Mégsem sikertörténet a szürkebálna fennmaradása?

Hozzászólások

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket