12 év múlva kétszer annyi vadon élő tigris lesz?
A terv szerint igen. A Baliban, a 13, még vadon élő tigrist magáénak mondható ország részvételével zajlott tanácskozáson erről állapodtak meg a szakemberek.
A következő tizenkét évben világszerte óv- és segélyintézkedésekkel fogják megkétszerezni a vadon élő tigrisek számát – állapodott meg a konferencia zárásaként tegnap az a 13 ország, amelyben még élnek szabadon tigrisek.
A háromnapos találkozó a Szentpétervárott szeptember 15. és 18. között megrendezendő „tigriscsúcsot” volt hivatott előkészíteni, amelyen a világszinten összehangolt terveket dolgozzák majd ki. A WWF szerint az állatok életterének megvédéséhez azonnal legalább 356 millió amerikai dollárra lenne szükség.
„Miután ez a 13 ország megmutatta, hogy komolyan veszi a tigrisek védelmét, a világméretű tervek sikere már a nemzetközi közösség és a tigrisekkel rendelkező országok finanszírozásától függ” – jelentette ki Michael Baltzer, a nemzetközi WWF-tigrisprogram vezetője.
Az országok megegyeztek abban, hogy a vadmacskák életterét az országhatárokon túl is biztosítják, egészséges számú zsákmányállatot biztosítanak a tigriseknek és mindenekelőtt erőteljesebben üldözik a vadorzókat, akik jelenleg a legnagyobb veszélyt jelentik az állatok számára.
Ötven évvel korábban még több mint ötvenezer csíkos nagymacska élt Ázsiában, a Kaukázustól egészen a Távol-Keletig. Mára a számuk becslések szerint mindössze 3200 körül van. Szórványosan előfordulnak Bangladesben, Bhutánban, Kambodzsában, Kínában, Indiában, Indonéziában, Laoszban, Malajziában, Mianmarban, Nepálban, Oroszországban, Thaiföldön és Vietnamban. A nemzetközi tigrisvédelmi kampányt többek között azért időzítették éppen 2010 és 2022 közé, mert ezek a tigris évei a kínai naptárban.
Kapcsolódó cikkek:
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
