Hangutánzással próbálja lépre csalni áldozatát a dzsungel-macska
Egy vagány kis erdei macskafélének a túlélés receptje lehet a „majom látja, a majom csinálja” viselkedés, azaz az utánzás.
A margay macska (Leopardus weidi) egy fán élő ocelot-féle majmot utánozó viselkedésével szinte sugallja, hogy a kiszemelt áldozatnak áldozatul is kell esnie – közölte a Wildlife Conservation Society (WCS).
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által összeállított majdnem veszélyeztetett listán szereplő – „a közeljövőben a kihalás veszélyével magas kockázati szinten szembenéző” –, újonnan felfedezett ocelotféle kifejlett állapotban kb. 3, 3 kilót nyom, és jellemzően kisemlősökkel, madarakkal és hüllőkkel táplálkozik. Az állat legfőbb fenyegetettségét az élőhelyük tönkretétele, az exotikus-állat- illetve irhakereskedés valamint a farmerek haragja jelenti; az IUCN-nek vannak ismeretei olyan esetekről, amikor a baromfiállományt dézsmáló macskákat lelőtték.
A Brazíliában, az amazóniai esőerdőben, Manaus közelében működő Reserva Florestal Adolpho Ducke kitatói 2005-ben egy olyan ocelot-félét fedeztek fel, amely a tarka oroszlánmajom (Leontopithecus sp.) kölykeinek a hangját utánozza.
„Ez volt az első – és mindmáig az egyetlen – olyan, tudományosan is dokumentált eset, amikor az amerikai kontinensen egy macska utánozta az áldozatát képező fajt” – jelentette ki Fabio Rohe, a New Yorki WCS szakértője, a kutatócsoport tagja. A szakember hozzátette, hogy nincs tudomása arról, hogy bárhol másutt a világon a ragadozók mintegy vadászezközként használnák a hangutánzást.
„Noha a magas hangú nyafogó rikoltozás egyszerűen csak a kölyök utánzása volt, elégnek bizonyult ahhoz, hogy a közelben táplálkozó felnőtt oroszlánmajmocskának felkeltse a figyelmét” – mondta el a kutató. Amikor azonban a majmok közelebb jöttek, azonnal kiszúrták a macskát, és elmenekültek, mielőtt még a ragadozó támadhatott volna.
A majomutánzás macskáról macskára öröklődik?
„Annak ellenére, hogy ez kis macskaféle jelenleg, legalábbis a megfigyelések szerint nem túlzottan sikeres, a megfigyelések arra utalnak, hogy a macskák a mindennapi táplálék megszerzése érdekében meglepő „pszihológiai csalafintasághoz” folyamodnak” – fejtette ki Rohe.
Az is valószínű, hogy nem ők a dzsungel egyedüli ilyen sunyi ragadozói. Rohe és munkatársai beszéltek olyan közép-amazóniai emberekkel, akik más olyan macskafajokról is hallottak már, amelyek a mimikri segítségével csípik el áldozataikat. – így tesznek például a pumák és a jaguárok is.
A kutatók szerint számos Dél-amerikai prédafaj, mint pl. egyes madarak, vagy az aguti, ez a kis rágcsáló emlősállat, igen éles hangot ad ki, amely benne lehet a macskák „potenciális repertoárjában”. Sőt, mi több, ezek a repertoárok családon belül öröklődhetnek. Rohe szerint a margay macskák valószínűleg átadják az utánzási stratégiájukat a fiataloknak.
„A vad macskákban ez az anyával folytatott tanulási folyamat úgy tűnik, elengedhetetlen a túléléshez” – fogalmazott a kutató.
Kapcsolódó cikk:
A titokzatos ocelotok nyomában
Ez a legfontosabb, ha kedvezni szeretnénk a beporzóknak
A méhek, lepkék, legyek és más rovarok számára a beporzás mellékes, ők élelmet keresnek a virágokon.
Az óriás panda már csak sebezhető státuszú
Korábban veszélyeztetett volt, ma viszont már csak sebezhető az óriás panda természetvédelmi státusza, azonban ez nem jelenti, hogy minden rendben is van a fajjal.
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
