A legkorábbi madarak énekelnek a legszebben

A legtöbb madárfajnál a hímek dalolnak. Az énekkel mutatják meg potenciális párjaiknak, milyen jó kondícióban vannak. Sok tanulmány kimutatta már, hogy rendszerint a legegészségesebb hímek éneklik a leghosszabb, leghangosabb és legösszetettebb dalokat.

Masayo Soma biolingvisztikával foglalkozó japán kutatónő arra volt kíváncsi, befolyásolja-e a tojások kikelési sorrendje a madarak későbbi énektudását. „Arra számítottam, hogy életkor szerinti hierarchiát tapasztalok majd az énekben, mivel az idősebb testvéreket kevesebb stressz éri és több erőforráshoz jutnak a növekedéshez” – mondta Soma.

Az elmélet ellenőrzéséhez Soma és csoportja egy pintyféle, a japán sirályka (Lonchura striata domestica) nevű, díszmadárként is kedvelt madarat választotta ki. Úgy keverték össze a fészekaljakban lévő tojásokat, hogy a testvérek között kialakuló életkori rangsorrend független lett a tojások lerakási sorrendjétől. Kilenc sirálykapár összesen 16, négy fiókából álló fészekaljat nevelt föl. A kirepülés idején további kilenc idősebb hímet is elhelyeztek a szaporítókalitkákban, így a fiatalok nemcsak egy madár énekét hallották.

Amikor a sirálykák ivaréretté váltak, a kutatók fölvették az éneküket. A Behavioural Ecology and Sociobiology című szaklapban megjelent cikkükben beszámolnak arról, hogy a kiindulási hipotézisük tévesnek bizonyult. A kikelési sorrend és a fészekbeli rangsorrend nem befolyásolta észlelhetően az énekeket.

Elsőből lesz a legjobb
A tojások lerakásának sorrendje azonban fontosnak bizonyult annak meghatározásában, mennyire lesz összetett az adott fióka éneklése kifejlett korában. A fészekalj legkorábban lerakott tojásából kikelt madarak következetesen összetettebb dalokat énekeltek, mint a későbbi tojásokból kikelt testvéreik.

Az evolúciós ökológusok mindinkább felismerik, hogy egyes fajok tojói képesek eltérően elosztani az alapvető forrásokat a tojásaik között. A tudósok azonban még mindig bizonytalanok, mik is ezek az erőforrások.

A szexuális fejlődésben szerepet játszó androgének koncentrációját a tojássárgájában minden bizonnyal befolyásolja a tojások lerakási sorrendje, állítja Soma. Garamszegi László – jelenleg az Antwerpeni Egyetemen dolgozó magyar viselkedésökológus – úgy véli, hogy az anyai tesztoszteron elősegítheti a madáragy éneklésért felelős részeinek a kialakulását. Bár azt is hozzáfűzi, hogy hasonló hatása van más anyagoknak, például a karotenoidoknak, valamint az A- és az E-vitaminnak.

Soma elmondta, hogy bármilyen vegyület is a jelenség oka, a fészeklakó madaraknál (amelyek kikelés után még hosszas szülői gondoskodást igényelnek, mint a pintyfélék is) szokatlan, hogy az első utóduknak plusz előnyöket adnának a többi testvérükkel szemben. Most olyan kísérletek elvégzését tervezi, amelyekben androgéneket és más vegyületeket juttat a sirálykák tojásaiba. Így kiderülhet, melyik van hatással az ének minőségére.