Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

Hová tűntek a cetcápák a Mexikói öbölből?

2010.09.30.Admin
National Geographic Magyarország

A Mexikói-öböl olajkatasztrófája miatt veszélybe került a világ legnagyobb halának élőhelye. Friss kutatási adatok alapján a katasztrófa során a tengervízbe került olaj azokat a területeket is beszennyezte, ahol térségben honos cetcápák zsákmányállatai élnek, és így a hatalmas állatok közül is jó néhányan a kiterjedt olajfolt áldozatául estek.

Számítások szerint 4, 9 millió hordó olaj (egy hordó olaj 159 liternek felel meg) ömlött a Mississippi delta torkolatától délre eső területekre, ahol a Mexikói-öböl cetcápáinak egyharmada élt az elmúlt években.

A 14 méteresre is megnövő cetcápa életmódjáról és mindennapjairól továbbra sem állnak részletes információk a tudósok rendelkezésére, azonban ezek az óriás halak a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szerint az igen sérülékeny, sebezhető állatok közé tartoznak.

„Az olajömlés a lehető legrosszabbkor és a legrosszabb helyen történt, már ami a cetcápákat illeti” – nyilatkozta Eric Hoffmayer biológus, aki a Mexikói-öböl kutató állomáson tanulmányozza ezeket az állatokat.

Helyszíni vizsgálatok megerősítették, hogy az állatok képtelenek voltak kikerülni a katasztrófát követően a víz felszínén lebegő olajfoltot, ahol amúgy ezek az óriási halak napi hét-nyolc órát is eltöltenek általában zsákmányszerzéssel, táplálkozással. Az olaj valószínűleg eltömítette a kopoltyúikat, fojtogathatta őket, vagy beszennyezhette az élelmüket jelentő kisebb halakat is. Mindezek ellenére egyetlen elhullott cetcápát sem találtak – furcsállta Hoffmayer.

„Láttunk képeket olyan állatokról, amelyek csak néhány mérföldre voltak a megsérült fúrófejtől, és a kiáradó sűrű olajban próbáltak meg úszni” – tette hozzá Hoffmayer. „Ha sikerült is nekik a helyváltoztatás, minden bizonnyal enni is próbáltak, de az élelemszerzésük területét is olaj borította. Éhesen mégsem maradhattak, így viszont valószínűleg jó adagot lenyeltek az olajból, ami a víz felszínén lebegett. Ez biztosan a halálukat okozta, mérgezve süllyedhettek a tenger aljára. Ebből a nézőpontból nem tudhatjuk pontosan, hány állatra volt hatással a környezeti katasztrófa, hiszen a tetemeket nem találtuk meg”.

Bár az olaj nagy része már eltűnt a Mexikói-öbölből, maga az olajfolt nem szűnt meg létezni. Tudósok és kutatók továbbra is igyekeznek felfedezni a katasztrófa vadvilágra gyakorolt, sokszor láthatatlan hatásának mértékét. Például, az olaj néhány mérgező összetevője – még a kémiai anyagok is, amelyeket a tisztítás során használtak – potenciálisan okozhat hosszú távú problémát a cetcápák és más fajok számára. Ilyen lehet a belső elválasztású mirigyek betegsége és az immunrendszer károsodása is – vélik a kutatók.

A cetcápák apró planktonokkal és halakkal táplálkoznak, táplálkozásuk során sok vizet szűrnek át a szájukban a kopoltyúik segítségével, ennek mennyisége óránként mintegy 605 ezer liter. Ezek a cápák nyitott szájjal úsznak, hogy a planktonban gazdag vizet lenyelhessék. Ez a szívó mozdulat a kopoltyúikat kifeszíti, amelynek segítségével az apró ételdarabkák azon fennakadnak. Kétségkívül ezzel a táplálkozási szokással felszívják a szennyező anyagokat, még ha csak szórt formában is. „Ez később vajon beépül a szöveteikbe és hatással lesz az egészségükre?” – teszi fel a kérdést Bob Hueter biológus, a floridai Mote Marine Laboratórium Cápakutató központjának vezetője.

Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjanak, kutatók sora keresi a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) és más olajszennyezők jelenlétét a Mexikói-öbölbeli cetcápák vérében.

„Évekbe telhet, amíg láthatjuk, milyen jegyeket hagyott az olaj, hogyan befolyásolta az állatok egészségét és életét” – fejezte ki aggályait Hueter.

Az olaj új helyekre űzi a cápákat
Kutatók nyomkövetővel jelöltek meg néhány állatot, hogy megfigyelésükkel megérthessék, hogyan befolyásolja az olajkatasztrófa a cetcápák mindennapjait. Az már most látszik, hogy a cetcápák néhány szokásukat megváltoztatták, és más nagytestű tengeri állatfajokkal együtt kiszorította őket a területről az olaj, egyszerűen elköltöztek.

Az olajkatasztrófát követő nyári hónapokban a kutatók elkezdték rendszeresen ismételni a Mexikói-öböl keleti részéhez közel eső mélytengeri vizekben lakó cetcápákhoz hasonló nagytestű tengeri állatok partközeli megfigyelését. „Ezen a nyáron szokatlanul nagy számban érkeztek többféle fajhoz tartozó cápák a Nyugat-Floridai Zátonyhoz, köztük volt nagyszámú cetcápa is” – jelentette Hueter. Ők valószínűleg az olajfolt kikerülése miatt tartottak kelet felé.

Olajveszély
A gond csak az, hogy senki sem tudja biztosan, hogy hová tűnt a szétterjedt olaj, vagy milyen formában létezik továbbra is. Van olyan elmélet, mely szerint a tenger fenékre süllyedt és ott szóródott szét, de olyan is, amely azt véli, hogy továbbra is a víz alatt lebeg olajfelhő formájában.

A cetcápák a tenger minden szintjén – a felszíntől a mélyig – megtalálhatók, ezért pontosan nehéz meghatározni mennyire vannak kitéve az olajnak.

„Valamilyen formában 60–100 millió hordó olaj van még itt, és annyit tudunk róla csak, hogy nem a víz felszínén úszik” – fejezte ki félelmét Hoffmayer. Az olaj által a tengeri állatok számára okozott veszélyt egyelőre felbecsülni sem tudjuk. Például nem tudja senki, hogy a cápák elkerülik-e az élelemben gazdag tengerfeneket, ahová eddig a költöző állatok vissza-vissza tértek.

„Az elkövetkező években talán megfigyeléseink alapján tudunk valami biztatót mondatni, vagy azt, hogy a cetcápákat súlyosan érintette a katasztrófa, vagy azt, hogy szerencsések, voltunk és nem szalasztottunk el semmit – fejezte ki reményeit Hoffmayer.

A cápák nekiláttak a nagy költözésnek
A cetcápák életmódjának megismerése közben a tudósok rávilágítottak arra, hogy az olajkatasztrófa természetre gyakorolt hatása messzebb megy, mint ahogyan azt eleinte elképzelték és modellezték.

„Ez azért van, mert a Karib tengertől és Közép-Amerikától a Mexikói-öbölig fellelhető, látszólag különálló cetcápa populációk valójában összetartoznak” – vélekedett Rachel Graham, cápakutató.

Graham, aki 13 éve kutatja a cetcápákat, le tudott fotózni egyet Belize-ben, amely később Tampa közelében bukkant fel, Floridában. Egy másik megjelölt állatot Mexikóban azonosítottak egy mélytengeri vevőállomás segítségével a Mexikói-öböl északi részén. A Graham által műholdas helymeghatározó radarral ellátott cápák közül 16 példány szétszóródott a Mexikói öbölben és átlépte a kiömlési zónát.

„Azon aggódom, hogy a Mexikói-öböl északi partján, az olajfolt megjelenésekor, az ott élő állatokra való hatás kiterjed a nagyobb populációkra is” – mondta el a szakember.

„Ez egy viszonylag nagyobb populáció. És éppen azért kockázatos, mert száz, vagy maximum néhány ezer állatról beszélünk, amelyek a területen élnek – nem pedig százezrekről. Méretük miatt a cetcápáknak óriási mennyiségű élelemre van szükségük naponta, és különösen kedvelik a tenger gyümölcsei közül az ikrát, ami kis területen, szezonálisan érhető el. A tenger nem bír milliónyi ilyen óriás állatot etetni.”

Mégis felcsillant egy halvány reménysugár: több megfigyelés is arra enged következtetni, hogy a cetcápák populációja a Mexikói-öböl északi részén több egyedből áll, mint ahogyan azt gondolták – derül ki Hoffmayer jelentéséből. „Jelen esetben ez igazi sikert jelent, mondta, de hogy ez hogyan befolyásolja az olajfolt hatását, még nem tudni” – egészítette ki az adatokat Hoffmayer.

Szöveg: Brian Handwerk/National Geographic
Fotók: National Geographic

Hozzászólások

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket