EU-s finanszírozással állítják helyre a Hortobágy eredeti arculatát

A Hortobágyi Nemzeti Park megkezdi három olyan KEOP projekt előkészítési szakaszát, amelynek célja a a sajátos pusztai tájkép megőrzése. Az 1 513 675 000 forint értékű beruházáshoz az Európai Unió és a hazai költségvetés társfinanszírozás keretében a pályázati rendszer 1. fordulójában 87 986 500 forint támogatást nyújtott.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) bejelentette, hogy elkezdi a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése című pályázati konstrukcióban megnyert három projekt előkészítését. Az egykori bombázó lőtér tájrehabilitációja előkészítő projekt során a Nádudvar, Nagyiván, Kunmadaras, Karcag, Hortobágy külterületein található egykori légi – bombázó – lőtér használatából fakadó károk megszüntetésének és a terület rehabilitációjának előkészítése kezdődik meg. Az árokrendszerek felszámolása előkészítő projekt során a HNPI a természetes szikes pusztai élőhelyeket feldaraboló, használaton kívüli csatornák, egykori vízkormányzó műtárgyak, rendezetlen depóniák felszámolását, ezáltal a természetes szikes pusztai élőhelyszerkezet és a felszíni vízmozgások helyreállításának előkészítését valósítja meg. Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak területén végzendő természetvédelmi fejlesztések előkészítő projektje során a mocsarak területegységének komplex tájrehabilitációjához szükséges beavatkozások, illetve az 1991 óta működő Górés tanyai természetvédelmi mentőhely fejlesztésének előkészítése valósul meg.
„A KEOP projektek megvalósítása során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál az egyik legalapvetőbb célunk, hogy biztosítsuk a Hortobágyra jellemző változatos élővilág fenntartását, rehabilitációját és a terület hagyományos hasznosítását” – nyilatkozta Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója. „Kiemelt célunk emellett, hogy természetes körülmények között, hiteles formában őrizzük meg és mutassuk be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére” – tette hozzá.
Az egykori bombázó lőtér tájrehabilitációja
A Nádudvar, Nagyiván, Kunmadaras, Karcag, Hortobágy települések külterületein található egykori légi – bombázó – lőtér területe máig magán viseli a több évtizedes szovjet katonai tevékenység nyomait. A területen található eredeti szikes pusztát és szikes mocsarakat több ezer bombatölcsér és több mesterségesen épített felszíni célpont csúfítja, a terület teljes lőszer- és kármentesítése pedig még nem történt meg. A projekt megvalósítása során az egykori bombatölcsérek, műtárgyak és a rendezetlen depóniák felszámolása kedvezőbb életfeltételeket teremt a területen fészkelő védett és fokozottan védett madárfajok számára.
Vízzel teli bombatölcsér
A terület rehabilitációjához szükséges földmunkák és a lőszermentesítés tervezéséhez a HNPI a hagyományos módon nehezen megvalósítható, időigényes geodéziai felmérések helyett nagy pontosságú, korszerű, ún. légi lézerszkenneléses technikát alkalmaz, mert a több ezer véletlenszerűen elhelyezkedő és különböző méretű bombatölcsér felmérése így pontosabban kivitelezhető.
Az árokrendszerek felszámolása
A Püspökladány, Nádudvar, Újszentmargita, Folyás, Hortobágy, Tiszafüred, Tetétlen települések külterületein az 1950-es években csatornarendszereket építettek ki az intenzív gyepgazdálkodás illetve rizstermesztés céljából. A projekt keretében a területen található természetes szikes pusztai élőhelyeket feldaraboló, használaton kívüli csatornák, egykori vízkormányzó műtárgyak, rendezetlen depóniák felszámolása valósul meg, amely elősegíti a természetes élőhelyszerkezet és a felszíni vízmozgások helyreállítását. A rekonstrukció olyan ökológiai változást eredményez, amely biztosítja az érintett területekre jellemző élőhelytípusok, füves puszták, időszakos, illetve állandó vizes élőhelyek – például a kiszáradó szikes kisvizek és a mocsarak – megőrzését és fejlesztését.
Használaton kívüli egykori mezőgazdasági célokat szolgáló árok
A rekonstrukciót követően a természetes szikes pusztai életközösség zavartalan fennmaradása érdekében elengedhetetlen, minimális ráfordítást igénylő és hosszútávon fenntartható hagyományos területhasználat – például az extenzív legeltetés – számára is kedvezőbb feltételeket biztosítanak.
Természetvédelmi fejlesztések az Egyek-Pusztakócsi mocsarak területén
A kiemelten védett vizes élőhelynek (Ramsari terület) számító Egyek-Pusztakócsi mocsarak területén 1976-óta zajlanak természetvédelmi rekonstrukciós beruházások, amelyeknek köszönhetően egy, a szikes mocsarakra sokkal inkább jellemző élőhely-mozaik alakult ki. Az Európa szerte egyedülálló tájrehabilitáció utolsó fázisaként a projekt keretében sorra kerülő fejlesztések alkalmával egy nagy természetvédelmi értékkel bíró élőhelyegyüttest alakítanak ki. A projekt megvalósítása során az 1. részcél a Fekete-rét mocsár rekonstrukciója. A területen élő gazdag halállomány fenntartása és biztonságos telelése kulcsfontosságú a területen élő vagy átvonuló védett fajok – például réti sasok, halászsasok, vidrák, valamint 100 páros nagy kócsag állomány – táplálkozása szempontjából. A fejlesztési területen ezért 500 ha védett, Natura 2000 prioritás alatt álló élőhely rekonstrukciója valósul meg.
A Fekete-rét légifelvételről
A HNPI a Fekete-rét mocsárvilágának oktatási és ökoturisztikai bemutatása céljából egy tanösvényt is kialakít: a Górés tanyától induló út a nemzeti park által működtetett erdei iskolát látogató csoportok és kutatók számára is egyszerűen megközelíthetővé teszi a mocsár belső részeit. A projekt keretében megvalósul a Górési természetvédelmi mentőhely infrastruktúrájának felújítása és hatékonyabbá tétele is, amely a sérült madarak megfelelő és biztonságos ellátása érdekében szükséges.
Górés tanya
A projekt megvalósítása során a 2. részcél a kunhalmok (kurgánok) és löszgyepek rehabilitációja. Magyarországon minden kunhalom védelem alatt áll, a terület szakértői szerint pedig a Hortobágy területén a kunhalmok sűrűsége világszerte egyedülállóan magas. A HNPI ennek megfelelően kiemelt feladataként kezeli, hogy a vagyonkezelésében lévő kunhalmokat eredeti formájukban, lehetőség szerint értékes növényzetükkel, állatvilágukkal és megfelelő tájképi környezetben tartsa fenn és visszatelepítse a területről kipusztulással fenyegetett vagy eltűnt fajokat.
Filagória-halom