Nagy agy, kis here
Minél nagyobb a hím denevérek agya, annál kisebbek a heréi. Mindkét szerv működéséhez sok energia szükséges, ezért a fajok igyekeznek megtalálni az optimális egyensúlyt.
A 334 denevérfajt felölelő elemzés eredménye szerint azokban a fajokban, ahol a nőstények több hímmel is párzanak, a hímeknek nagyobb heréjük alakult ki az evolúció folyamán, de viszonylag kicsi az agyuk. Azon fajokban, ahol a nőstény monogám, fordított a helyzet. A hímek hűségessége vagy hűtlensége a jelek szerint nem befolyásolja sem a herék, sem az agy méretét.
Mind az agyszövetnek, mind a spermiumsejteknek sok, az anyagcseréből származó energiára van szükségük a kialakulásukhoz és a megfelelő működésükhöz. Úgy tűnik, hogy a különféle fajok az evolúció folyamán úgy alakultak, hogy az egyik szervet előnyben részesítsék a másikkal szemben. Ezt feltehetőleg az határozta meg, hogy melyik segíti elő a több utód világra hozását.
„A heretömeg rendkívül tág értékeit jegyeztük föl a denevérfajok között: a testtömeg 0, 12%-ától a 8, 4%-áig. Ez minden más emlősrendben tapasztalható sávtartományt fölülmúl” – mondta a kutatócsoport egyik tagja, Scott Pitnick, a New York-i Syracuse Egyetem munkatársa. A főemlősök heretömege a testtömeg 0, 02–0, 75%-a között mozog.
Kényes energia-egyensúly
Pitnick elmondása szerint az energia hatékony felhasználása létkérdés a denevérek számára. „A denevérek energia tekintetében ugyancsak keskeny mezsgyén mozognak: kicsik, de nagy a testfelületük, és kénytelenek ide-oda röpködni, különösen a párzási időszakban” – fogalmazott a kutató.
Pitnick és munkatársai arra számítottak, hogy azokban a fajokban, ahol a nőstény poligám, a hímeknek nagyobb agyra van szükségük, hogy valamennyire védekezni tudjanak a „felszarvazás” ellen. Ezért meglepte őket az ellenkező eredmény: „Talán neurológiai szempontból a monogámia megerőltetőbb.”
Harry Moore, az angliai Scheffieldi Egyetem spermakutatója azt mondja, hogy a hereméret rendszerint az általa termelt spermamennyiséggel arányos.
„A poligám nőstényes fajokban a hímek vetélkednek a peték megtermékenyítéséért, ezért nagymennyiségű spermát kell termelniük.” – nyilatkozta a New Scientist magazinnak. – „És ez különösen érvényes lehet azokra a denevérfajokra, amelyeknél a nőstények több hónapig tárolják magukban a spermát.”