A részeges legyek szexuálisan túlfűtöttek

Úgy tűnik, az alkohol nemcsak az emberek gátlásait oldja. A krónikus alkoholhatásnak kitett ecetmuslincák (Drosophila melanogaster) hímjei minden fajtárssal párzani akarnak, még az sem számít, ha hím az illető.

Noha első pillantásra meghökkentő, a berúgott muslicák és az ittas emberek viselkedése között sok párhuzamot lehet fölfedezni, állítja Ulrike Heberlein, aki a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen tanulmányozza az alkohol és a kokain hatását az ecetmuslincákra.

Ahogy az etanol koncentrációja nő a szervezetben, a legyek mozgása egyre kevésbé koordinált és egyre kevésbé vesznek tudomást a környezetükről, vagyis becsípnek. Egymásnak ütköznek, nekimennek a falnak.

Még több alkohol bevitelekor a legyek eltompulnak, és ha tovább adagolják az alkoholt, akkor elpusztulnak. Figyelemre méltó módon még a különféle viselkedéseket kiváltó etanol koncentrációja is hasonló a muslincáknál és az embereknél, mondja Heberlein. A muslicáknál is kialakul alkoholtolerancia és adott esetben alkoholelvonási tüneteket mutatnak.

Ezeket a tulajdonságokat egyesítve a muslincákkal kapcsolatban rendelkezésre álló genetikai információkkal és eszközökkel feltehetünk olyan kérdéseket, amelyeket nem tudunk megválaszolni az emberek tanulmányozása során, mondja Robert Anholt, a raleigh-i Észak-Karolinai Állami Egyetem genetikusa. Azt is hozzáteszi, hogy embereknél csak a viszonylag nagy hatásokat kiváltó géneket lehet megbízhatóan azonosítani, a muslincáknál viszont sokkal jobb a felbontóképesség, mert olcsón és gyorsan lehet sok muslincát tenyészteni.

Nemi eltévelyedés

Az előbbieket szem előtt tartva megvizsgálták a krónikus alkoholkitettség hatását az ecetmuslinca szexuális viselkedésére a Pennsylvaniai Állami Egyetem neurológusai. A kutatók megállapították, hogy az ismételten etanolgőznek kitett hím muslincák kevésbé lesznek válogatósak a partnerválasztás tekintetében. A becsípett rovarok gyakran a hím társaknak udvarolnak, miközben egy hagyományos „muslincaszerenádot” adnak elő szárnyuk rezegtetésével.

Végül a kéjsóvár hímek féktelen udvarlásban törnek ki. A hímek láncba fejlődve üldözik egymást. Ezzel szemben a nőstények párzási viselkedésére kevés hatással van az alkohol, igaz ők normális esetben nem udvarolnak a párjuknak.

Az eredmények arra utalnak, hogy a muslincák nem változtatják meg alapvetően a nemi irányultságukat, de szexuálisan túlfűtöttekké válnak. Az alkohol hatására elhomályosodott agyú hímeknek nagyobb kihívást jelent a többi muslinca nemének megkülönböztetése a tömegben.

Noha a részeg legyek szexre éhesebbek lesznek, a sikeres párzások száma ugyanúgy csökken, ahogy azt már rég megfigyelték a becsípett embereknél.

A kulcs a dopamin?

Az előzetes vizsgálatok arra utalnak, hogy a szex és az alkohol között a dopamin nevű ingerület-átvivő anyag lehet a kapocs. A kutatók megfigyelték, hogy a dopaminkoncentráció mérséklése az ittas muslincákban csökkentette a hím–hím udvarlásokat. A dopamin azonban összefüggésben áll az általános aktivitási szinttel, ezért az is elképzelhető, hogy a csökkent dopaminszint egyszerűen lustábbá tette a legyeket.

Az eredmények érdekesek és segíthetnek megérteni, hogyan reagálnak más állatok az etanolra. A következő lépés annak kiderítése, hogy vajon az alkohol specifikusan hat a szexuális viselkedésre, vagy csak az általános éberségi szintet emeli meg.

A szex és az alkohol közötti összefüggés intuitív is lehet. A kábítószerek és a szex az emlősök agyának ugyanarra a területére hatnak. Az úgynevezett jutalomközpont nyilván nem a drogok használatához fejlődött az evolúció során, hanem a természetes jutalmakhoz, amilyen az élelem és a szex.