Pikkelyeik gyorsítják a cápákat
A cápák akár egyetlen harapással megölhetik prédájukat, de a testüket borító fogazat-szerű pikkelyek azok, amik ilyen sikeres vadászokká teszik őket. Hogyan gyorsítják pikkelyei a cápákat? Egy új kutatás szerint a ragadozó halak „páncélzata” a víz ellenállását is csökkentheti.
A cápák testét emberi szemnek szinte láthatatlan, rugalmas pikkely fedi. Ezen pikkelyek ugyanabból az anyagból állnak, mint a fog, úgy is lehet mondani, hogy a cápák bőrét fogak borítják. „Ez a pikkelyes bőr egyrészt védelmül szolgál, illetve a halak teste körüli víz áramlását is befolyásolja” – állítja Amy Lang mérnök, az alabamai egyetem munkatársa.
Korábbi kutatások például azt mutatták, hogy egy cápa szinte fel tudja „borzolni”, vagy valamilyen módon mozgatni tudja ezeket a szinte láthatatlan pikkelyeket annak érdekében, hogy gyorsulás közben irányt válthasson. Az, hogy nagy sebesség mellett hamar tudjon fordulni, elengedhetetlen ahhoz, hogy el tudja kapni az olyan gyorsan mozgó zsákmányállatokat is, mint a tonhal. Az új kísérletek során azonban azt is felfedezték, hogy a cápák nem aktívan mozgatják a bőrükbe lazán, gumiszerű inakkal rögzült pikkelyeiket. Ehelyett „halpénzeik” úszás közben felborzolódnak, így távol tartják a vízáramlatot a cápák áramvonalas testétől. Ez segít a vízellenállás csökkentésében és a ragadozó sebességének, gyorsulásának növelésében.
Lang ezt a jelenséget egy golflabda gödröcskéihez hasonlította, amelyek segítségével a labda messzebbre szállhat.
„Képzeljünk el egy vízáramlatot a labda körül” – magyarázta a szakember. „A test mögött alacsony sebességű nyomdokvizet kapunk, a gödröcskék viszont csökkentik ennek méretét, mennyiségét, így nem akadályozza a mozgásban. Így segíthet a pikkely is a cápáknak.”
Gyorsulásra tervezve
Lang biológusok csoportjával együtt laboratóriumi körülmények között tanulmányozta a nagy fehér cápa egyik rokonát, a makócápát, amely a leggyorsabb valamennyi cápa közül, s akár 12 méterre is kiugorhat a vízből.
A laboratóriumi megfigyeléseket számítógépes modellekkel ötvözve a csapat felfedezte, hogy a makócápa pikkelyei az állat testének egyes területein méretükben és rugalmasságukban eltérnek egymástól. Például a legvékonyabb – és így a legmozgékonyabb – pikkelyeket a kopoltyú mögött és a test oldalain találták meg. „Ezeken a területeken a pikkelyek 60 fokra is elmozdulhatnak a bőrhöz képest” – mondta Lang. Ezek ugyanazok a területek, ahol a vízáramlat lefékezi a cápát.
A kutató szerint a cápák 400 millió éves evolúciója során kialakult erő és sebesség egy nap majd különleges gépek tervezésére inspirálja a mérnököket.
Szöveg: Christine Dell Amore/National Geographic
Szárnyas ragadozók érkeztek hozzánk téli vendégségbe
A nagy őrgébics a magasból csap le prédájára, amelyet aztán tövisekre, tüskés ágakra szúr.
Mindössze 30 példány él már csak ebből az állatfajból
Annyira kevesen és olyan elszórtan élnek már csak, hogy szaporodásuk rendkívül nehézkes.
Ezek az év legviccesebb természetfotói
Fába szorult mókus, lezuhant madár és sast kergető hal is feltűnik a képeken.
A vándormadarakkal stopposok is utaznak
A madarak évszakos, hosszú távú vándorútjai kiváló lehetőséget biztosítanak a beléjük csimpaszkodva utazó kullancsok terjeszkedéséhez.
A nők utáni kémkedésre használják a vadkamerákat Indiában
A természetvédelmi vizsgálatok ma már gyakran alapulnak az erdőkbe kihelyezett vadkamerák felvételein, így zavarás nélkül lehet vizsgálni egy terület állatait, azonban még ezzel is vissza lehet élni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
