Vártnál erősebb pozícióban a természetvédelem a Duna stratégiában

A természetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok hosszú sora szerepel a stratégia akciótervében. A javaslatok jó szemléletben szolgálják az ökológiai értékek megőrzését, és fontos, a határokon átívelő problémák megoldásának szükségességére is figyelmeztetnek. Előkelő helyen szerepel a román-szerb Duna szakaszon húzódó Vaskapu vízerőművek hosszirányú átjárhatóságának vizsgálata, ami kulcsfontosságú a Dunában vándorló halak számára.

A stratégia szorgalmazza a folyó medersüllyedését előidéző problémák megoldását és az árvízvédelmi beavatkozások szükségszerűségét. Ez utóbbi kapcsán a stratégiában az szerepel, hogy mindez nem oldható meg kizárólag árvízvédelmi töltések magasításával, hanem a folyók árterének növelését, a vízjárta területek többcélú használatának lehetőségét is meg kell vizsgálni. „Ez a szemlélet nagyon fontos. Komoly sikerként könyveljük el, hogy a stratégia megalkotásánál figyelembe vették a WWF javaslatait.” – mondta Figeczky Gábor a szervezet megbízott igazgatója. „Akkor leszünk igazán elégedettek, ha nemcsak vizsgálatok zajlanak le, hanem ezeket a lehetőségeket alkalmazni is fogják a Duna és mellékfolyói mentén.” – tette hozzá.

A közlekedésfejlesztési projektek közül továbbra is a hajózás fejlesztésének tárgyában várható a legtöbb vita. A stratégia a releváns érdekcsoportok által elfogadott, ökológiai elvárásokat szem előtt tartó iránymutató dokumentumokra hivatkozva látja kivitelezhetőnek a hajózás fejlesztését, de sajnos ezek az iránymutatások – bár nemzetközi egyetértésen alapulnak – egyik országban sem kötelező jogi érvényűek.

A mindenkori, hajózhatóság fejlesztésével foglalkozó hazai minisztérium a többi Duna menti állam aktív részvételével ellentétben eddig minimális jelenléttel vett részt a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság által koordinált munkában. Ennek eredménye, hogy az itt lefektetett elvárások nem jelentek meg peremfeltételként a hazai Duna szakaszról szóló tervezésben. „A WWF azt reméli, hogy ha az iránymutatások a régiós stratégiában is megjelennek, akkor az végre a hazai döntéshozók figyelmét is felhívja arra, hogy Magyarország nem maradhat ki ezeknek az elvárásoknak a követéséből.” – fogalmazta meg véleményét Figeczky.

A WWF az energiafelhasználásról szóló fejezettel kapcsolatban látja a legnagyobb hiányosságokat. Előremutató a megújuló energiaforrások felhasználásának szorgalmazása, de érthetetlen, hogy egyetlen bekezdés sem szól az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. „Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy miközben a klímaváltozás megfékezése érdekében az EU kibocsátás csökkentési terveken tárgyal, aközben a Duna stratégiában egyetlen utalás sincs a fosszilis energiahordozók felhasználásának szükségességéről” – fejezte be értékelését az igazgató.

Nemes-Balogh Szilvia

WWF Magyarország