Felfedezték a világ legősibb gombáit?

A mindössze 0,4 milliméteres nagyságú mikrokövületek kinézetre leginkább a modern gombákhoz hasonlítanak.

A korábbi rekordtartók a földtörténeti devon korból származnak, és mintegy 380 millió évesek. Ha kiderül, hogy az új felfedezés valóban gombákra vonatkozik, akkor az evolúció történetét át kellene írni – vélekedik a Spiegel Online német internetes honlap, a Science című szaklapra hivatkozva.

A mostani felfedezés Nicholas Butterfield nevéhez fűződik, aki a Cambridge-i Egyetemen végezte kísérleteit. Butterfield a Kanadából, az ottani Victoria-szigetről származó palalemezt feloldotta, majd az így kapott iszapot óvatosan átszűrte. Mikroszkóp alatt vizsgálódva aztán számos különböző formát észlelt. Mindegyikre jellemző volt a kerek test, amely apró, sok sejtből álló fonalakkal volt beborítva. Ezek a fonalstruktúrák egyesültek a végüknél, és tulajdonképpen egy hurokhálózatot hoztak létre.

Éppen ez utóbbi volt az, ami a mai gombákra emlékeztette a cambridge-i tudóst. A mai élőlények közül ugyanis semmi másra nem hasonlítanak a most megtalált fosszíliák. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy gombákról van szó, akkor ezek a mikromaradványok alighanem a mai magasabb rendű gombáknak valamilyen rokonai lehettek sok száz millió évvel ezelőtt.

Kínában és Ausztráliában is találtak ősi élőlényeket

A mostani vizsgálat azonban nem az egyedüli, ami a gombák evolúcióját érintheti. Lehet, hogy a kanadai leletek nem sokáig tartják majd a legősibb maradványok rekordját. Kínában és Ausztráliában ugyanis szintén felfedeztek hasonló képződményeket, de ezek azonosítása sem fejeződött be egyelőre.

Ha ugyanolyan gombákról lesz szó e két másik lelőhelyen is, akkor az evolúció történetét még inkább módosítani kell, hiszen akkor már 1,5 milliárd éves múltra tekinthetnének vissza a gombák. Ez utóbbi maradványok vizsgálatához azonban még kémiai és elektronmikroszkópos elemzésre is szükség van.