Gyilkos gyom állhat a gnúk vándorlásának útjába?

A Közép-Amerikából származó, fehér virágú gyomnövényt nemrég fedezték fel a Maasai-Mara természetvédelmi területen, miközben a Nairobi központú Nemzetközi Agrokulturális Központ (CABI) és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) megbízásából kutatást végeztek a térségben.

„Gyomirtó kémiai anyagok előállításakor derült fény arra, hogy az idegen növény eluralhatja akár az egész térséget is, megjelenése főleg ott valószínű, ahol a földművelés miatt a talaj elhasználódott és rossz minőségű” – nyilatkozta Arne Witt, a CABI munkatársa, aki az invázív fajokat kutatja.

A száraz évszak beköszöntével a gnúk éves vándorlása során a legelőket és vizet kereső több millió állat elhagyja a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkot, átkel a Mara folyón, és a Maasai Mara Rezervátumba érkezik. „Az óriási vándorló csorda tagjai – amelyhez a gnúkon kívül más fajok, pl. zebrák, gazellák is csatlakoznak – akár meg is halhatnak, ha ehető fű helyett csak mérgező gyomot tudnak fogyasztani” – jelentette ki Witt.

A kutató szerint a múltban a gazok csak az utak szélén nőttek, most azonban ezek az agresszív növények teljesen mások, saját túlélésük reményében át tudják alakítani a tájat és kiszoríthatják az ott őshonos növényfajokat is.

Gyorsan növő és nagyon agresszív betolakodó

A Santa Maria kerti székfüvet 1960-ban azonosították először Kenyában, szennyezett gabonaszállítmányokkal valószínűleg véletlenszerűen került az országba. A gyom agresszívabb új törzse Witt szerint az elmúlt pár évtizedben érkezett a kontinensre, és azóta széllel, vízzel vagy a tömegközlekedéssel együtt terjedt el az országban.

A szakember rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termékek szállítmányozása is hozzájárulhatott a gyom ekkora méretű elterjedéséhez. Az országutak akár a csatornák, szállíthatják a kerti székfű magjait és a Serengetit átszelő, egyelőre még csak terv állapotban lévő gyorsforgalmi út tovább gyorsíthatja a gyomnövény invázióját.

A burjánzó, gyorsan növő dudva sokféle talajban és klímán jól érzi magát. A világ egyik legkomolyabb növényi kártevőjének kikiáltott gaz Afrika más részein is elterjedt már, megtalálható Etiópiában, Dél-Afrikában, Mozambikban és Ugandában, de vannak képviselői Ausztráliában is.

„Ideális körülmények között 4–6 hét alatt kifejlődik a növény, és minden egyede 10 000–25 000 magot termel” – fejtette ki Witt. „A magok évekig is kibírják a talajban, amíg el nem érkezik a számukra kedvező éghajlat, amikor is kicsírázhatnak.”

Gyilkos gyom?

A Santa Maria kerti székfű azért tud ilyen nagyszámú magot termelni, mert tulajdonképpen egyedüli gyomnövény Kenyában. Sem a legelő állatok, sem az őshonos rovarok nem fogyasztják, sőt meg sem érintik a növényt, hiszen mérgező kémiai anyagot, parthneniumot termel.

A legeltetéssel és állattartással foglalkozók számára a gyom által okozott a gazdasági hatások már most jelentősek. A szarvasmarhák és egyéb növényevő haszonállatok általában nem fogyasztják el ezt a fűfélét, de ha mégis és nagy mennyiségben, mert nincs más elérhető takarmány, elpusztulnak. Ha kis mennyiségben eszik csak meg, más takarmánnyal együtt, akkor a tejük és húsuk lesz fogyaszthatatlanul rossz ízű – áll a kutatási jelentésben.

A Santa Maria kerti székfű terjedése egy etiópiai szavannán (Fotó: Ame Witt/IUCN/National Geographic)

Geoffrey Howard, az IUCN globális invázív fajok koordinátora hozzátette, hogy a gyom a szomszédos országokban is megjelenik majd, és ezzel komoly hatással lesz a szarvasmarha, lúd és vadon élő növényevő állományra. Howard szerint az őshonos növények eltűnhetnek, a gyomok kiirthatják őket, és ezzel a eltávolíthatják sok növényevő állat mindennapi táplálékát

Továbbá, a gyomnövény gyors terjedése komolyan érintheti a legeltetéssel foglalkozókat: a védett területen élő vadállatok élelem után kutatva más legelőkre vándorolhatnak, ahol az ott már legeltetett háziállatoktól vehetik el a táplálékot.

Allergiát is okozhat

Emberekben a Santa Maria kerti székfű virágpora allergiás reakciókat, elsősorban asztmát okozhat. „És azok körében, akik rendszeresen érintkeznek a növénnyel – főleg a nők és a gyermekek – súlyosabb allergia, pl. dermatitis is megjelenhet” – fejezte ki aggodalmát Witt. A kutató álláspontja szerint az allergiás szövődmények miatt a földjét kézi erővel megművelő farmerek csak akkor végezhetik tovább munkájukat, ha megfelelő védőeszközzel és gyomirtóval vannak felszerelve. Ha a gyom pollenje bejut a termesztett növények magjába, az még a termelékenységet is csökkentheti.

Kenyában számos ember mindennapjai és túlélése függ a természeti javaktól. Ez az agresszív gaz még a turizmusra is negatív hatással lehet, főleg, ha a térség híres állatai jobb legelőket keresve máshová vándorolnak.

Kerti székfűvel fertőzött más afrikai országon már most látható, mi várhat Kenyára. „A gyom Ugandában tönkretette a nemzeti parkok és haszonállatok legelőit” – jelentette Peter Beine, az ország Nemzeti Invázív Fajok Program koordinátora. Elmondása szerint Ugandában a cirok és más gabonatermés nagy része elpusztult.

„Vannak arra utaló jelek, hogy a gyomnövény már most gondot okoz Kenyában” – tette hozzá Beine. A Maasai állattenyésztőkkel történő egyeztetés során beszámolójukból kiderült, hogy a nőstény kecskék teje fogyaszthatatlan volt, miután ettek a fűből.

A tudós nézőpontja szerint van arra lehetőség, hogy a gyom terjedésété lokalizálják Kenyában, illetve, arra is van remény, hogy megállítsák azt.

 „Kampányszerűen kell fellépnünk, a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, illetve fizikailag el kell távolítani a gyomot a már fertőzött területekről. Fontos a permetezés és elővigyázatosság. Ez utóbbit a határokon, repülőtereken is meg kell növelni.” – jegyezte meg

Beine. „Most kell cselekednünk, nem várhatunk holnapig” – fogalmazott.