Jeladóval felszerelt récével kutatják a kacsák vándorlását

Az Északi-sarkvidék érintésével mintegy 12 ezer kilométeres körutat tett meg, majd épségben visszatért Hongkongba egy nyomkövetővel fölszerelt vadréce, és ezzel értékes új információkat szolgáltatott a szakembereknek a madarak vándorlásával kapcsolatban.
A WWF szerint a nőstény nyílfarkú réce (Anas acuta), amelyet tavaly decemberben szereltek fel kisméretű napelemes nyomkövető készülékkel, éppen karácsonykor érkezett vissza a hongkongi Mai Po Természetvédelmi Területre. A szakemberek eredetileg 23 hongkongi madarat jelöltek meg, azonban a nyomkövetők közül már csak három működik. Egyik a hazatért récén, a másik feltehetőleg egy orosz kacsavadász otthonában, a harmadik pedig valahol Észak-Koreában.
A készülék adatai szerint a nyílfarkú réce február 25-én hagyta el Hongkongot, és június közepén érkezett az Északi-sarkkör vidékére. A madár mielőtt elérte Szibériát, Kína keleti és északi részein, illetve a Sárga-tenger Dél-Korea partjaihoz közeli régiójában is megállt. Az ott töltött három hónapot feltehetőleg a szaporodásnak szentelte, mielőtt szeptember végén visszafordult déli irányba.
Óránkénti 50 kilométeres sebességgel haladva, a vadkacsa mintegy 1700 kilométert tett meg három nap alatt, és Oroszországban, valamint Japánban is megpihent mielőtt december 18-án leszállt a dél-kínai Kuangtung tartományban. Összesen 12 ezer kilométerrel a háta mögött végül karácsony tájékán érkezett meg a hongkongi rezervátumba. A WWF szakemberei a Google Earth segítségével térképezték fel a madár táplálékszerző helyeit, valamint a visszaút egyes állomásait.
„A vándorlások ideje alatt a kacsáknak számtalan veszéllyel kell szembenézniük. Ragadozókkal, vadászokkal és betegségekkel” – nyilatkozta a South China Morning Post című hongkongi lapnak Katherine Leung, a WWF hongkongi csapatának szakértője. „További fenyegetést jelentenek a különböző fejlesztési beruházások, például a termőföld kialakítási munkálatok, amelyek a kacsák és más vízimadarak természetes élőhelyeinek felszámolásával járhatnak együtt. A madarak vándorlási útvonalának megismerése azonban segíthet abban, hogy a jövőben nagyobb védelmet biztosítsunk számukra” – emelte ki a szakember.
MTI