A rézkakukk-fióka külsőleg is alkalmazkodik nevelőszüleihez
Ausztrál biológusok megfigyelései szerint európai rokonaitól eltérően az ausztrál rézkakukknak nem pusztán csak a tojásai, hanem a fiókái is hasonlítanak az őket nevelő egyéb fajokhoz.
Kép forrása: Aviceda/Wikipedia
Mint az közismert, a kakukk egyszerűen oldja meg az utódok nevelését: tojásait idegen fészekbe rakja, és a választott nevelőszülők gondjaira bízza a kiköltés és a fiókák felnevelésének feladatát. A világ nagy részén elsősorban a tojások hasonlítanak a kiválasztott gazdaállat fészkében lévőkre, a fiókák maguk azonban különböznek a velük együtt nevelkedő „mostohatestvéreiktől”. A legtöbb madárfaj ugyanis kidobja az ismeretlen tojásokat a fészekből, a teljesen eltérő kinézetű fiókákat azonban gond nélkül felneveli.
Három ausztrál kakukkfajnak azonban más körülményekhez kellett alkalmazkodnia: a választott gazdaállatok felismerik az ismeretlen fiókákat és kidobják őket. Naomi Langmore, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa szerint egyes kakukkfajok fiókái, mint a kaméleon, kinézetükben is alkalmazkodnak az őket felnevelő család tagjaihoz, és idomulnak hozzájuk. Ezek a madarak a Horsfield-rézkakukk (Chalcites basalis), a fénylő rézkakukk (Chalcites lucidus) és a kis rézkakukk (Chalcites minutillus).
A még toll nélküli fiókák bőre és kitátott csőrük színe alkalmazkodik az őket nevelő énekesmadarakéhoz. A kis rézkakukk pedig még a kinövő pehelytollainak színében is hasonlít a gazdaállatéra.
MTI
A lakosság segítségét kéri az MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet.
Veszélyes kártevő terjed a Balaton-felvidéken
Pusztító betegséget terjed ez az inváziós rovar, csak permetezéssel állítható meg.
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
