Újabb tíz évig tilos vadászni a szajgákra
A kazahsztáni kormány azt reméli a vadászati tilalom ismételt tízéves meghosszabbításától, hogy megmenthetik a kipusztulástól a súlyosan veszélyeztetett tatárantilopot.
Környezetvédelmi szakemberek szerint a Közép-Ázsia hatalmas füves síkságain honos tatárantilopok, vagy szajgák (Saiga tatarica) egyedszáma egymillióról mintegy az 1990-es évek közepére 80 ezerre esett vissza. A 2001-től életbe léptetett vadászati tilalom ellenére a kínai természetgyógyászatban értékes alapanyagnak tekintett szarváért azonban továbbra is vadásszák a szajgát.
A kihalófélben lévő tatárantilopot tavaly ráadásul egy ismeretlen kór is megtámadta Kazahsztán nyugati részén, ahol mintegy 12 ezer állat pusztult el.
A 110–140 centiméter hosszú, 60–80 centiméter marmagasságú egyedek súlya mindössze 20–50 kilogramm. Nyáron világosbarna, télen hosszabb fehér szőrzetet visel. Elterjedési területének nyugati határa a 17. században még a Kárpátok voltak. Az 1919-ben kezdődött védelem ellenére ma már szinte csak Kazahsztán sztyeppéin fordul elő.
MTI
Ezek az év legviccesebb természetfotói
Fába szorult mókus, lezuhant madár és sast kergető hal is feltűnik a képeken.
A vándormadarakkal stopposok is utaznak
A madarak évszakos, hosszú távú vándorútjai kiváló lehetőséget biztosítanak a beléjük csimpaszkodva utazó kullancsok terjeszkedéséhez.
A nők utáni kémkedésre használják a vadkamerákat Indiában
A természetvédelmi vizsgálatok ma már gyakran alapulnak az erdőkbe kihelyezett vadkamerák felvételein, így zavarás nélkül lehet vizsgálni egy terület állatait, azonban még ezzel is vissza lehet élni.
Szemtelen varjak kergetik a sasokat az Alföldön
Hiába kisebbek, gond nélkül elüldözik a termetes ragadozó madarakat.
Ritka ragadozó madár tűnt fel az Alföldön
Valószínűleg az Északi-középhegységből, vagy az Erdélyi-szigethegységből érkezhetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
