A kancsókákba ürítő denevérek a növények hasznára vannak
Egy friss tanulmány szerint egy borneói rovarevő növény fennmaradásának fontos eleme a denevérürülék.
Fotó: Holger Bohn
Érdekes, mindkét fél számára előnyös kapcsolat figyelhető meg a Hardwicke-lepkedenevér (Kerivoula hardwickii) és a Raffles-kancsóka (Nepenthes rafflesiana) egyik alfaja között Bruneiben, a délkelet-ázsiai Borneó szigetének kis országában. A denevér biztonságban pihenhet a rovarevő növény kerek leveleinek (kancsóinak) belsejében, míg az egyébként rovarokat is elejtő kancsóka alapvető tápanyagokat nyer az emlős ürülékéből.
„Váratlan és meglepő felfedezés volt ez számunkra” – nyilatkozta a kutatás vezetője, Ulmar Grafe, a Brunei egyetem kutatója.
A növény csábító nektárja magához csalogatja a rovarokat, amelyek aztán beleesnek kancsószerűen módosult leveleibe. A levél viaszos belső felszíne megakadályozza a rovarok menekülését, s a kancsó mélyén lévő enzimek szép lassan megemésztik az apró áldozatot.
A fákon élő N. rafflesiana elongata belsejében pihenő denevérre Grafe egyik diákja bukkant rá, miközben egy másik kutatást folytattak egy tőzeglápon. „Kivettük a denevért, életben találtuk, semmi baja nem volt, nyilvánvalóan a kancsóban szundikált, amíg meg nem zavartuk” – mondja Grafe.
Fotó: Holger Bohn
Hogy kiderítsék, mit nyújt egymásnak a denevér és a növény, Grafe és kollégái befogtak néhány denevért. Ideiglenesen jeladókat szereltek a hátukra, majd figyelemmel követték, mely kancsókát választják pihenőhelyül. A kutatók ezután összehasonlították a növényekben talált nitrogénmennyiséget a denevérek által nem látogatott kancsókákban lévő nitrogénnel – a kontrollcsoport növényei szintén a N. rafflesiana fajhoz tartoztak. Az előbbiek leveleiben sokkal több nitrogént találtak. Kiderült, hogy az emlősök ürüléke legalább 34 százalékkal hozzájárulhat a növények tápanyagszükségletéhez. Az eredmény a Biology Letters szaklap online számában, január 26-án jelent meg.
„Bár arra számítottunk, hogy a denevérek valamilyen módon hasznukra vannak a kancsókáknak, meglepődtünk, hogy a növény leveleiben ilyen nagy mennyiségben fordult elő a denevérürülékből nyert nitrogén” – mondta Grafe.
A fákon élő kancsóka sokkal nehezebben jut rovarokhoz, mint földön honos társai. Az N. rafflesiana elongata kancsókái négyszer nagyobbak, a növény hétszer kevésbé eredményes a rovarok elejtésében, mint a többi kancsókaféle.
A hosszabb kancsóka „denevérbarát”, azaz kedvez a kicsiny emlősöknek: elég nagy ahhoz, hogy két négy centiméteres szőrmók is elférjen benne. Emellett kevesebb emésztőenzim van bennük, és a rajtuk lévő gyűrű megakadályozza, hogy a kis jószágok az emésztőfolyadékba pottyanjanak. Cserébe a denevérek az ürülékükkel hozzájárulnak a növény fennmaradásához.
Ez a kapcsolat feltehetően kizárólag Bruneiben, és ennél a denevér-kancsóka párosnál fordul elő.
Mindemellett léteznek más, ürülékkel táplálkozó növények is. „Borneó hegyvidékein egyes fákon élő cickányok úgyszintén a kancsókákba ürítenek” – mondja Grafe.
Forrás: National Geographic News, Christine Dell’Amore