Savtúltengés
Tengereinkbe oldódik, savanyítja vizeinket a levegőbe pöfögő szén-dioxid. Osztrigák, kagylók, korallzátonyok – nem biztos, hogy száz év múlva lesz még belőlük.
Írta: Elizabeth Kolbert
Fényképezte: David Liittschwager
Castello Aragonese picike szigete természet adta toronyként emelkedik ki a Tirrén-tengerből. Nápolytól 27 kilométerre nyugatra fekszik, hosszú, keskeny kőhídon át érhető el a valamelyest nagyobbacska Ischiáról. Leginkább azért jönnek ide a turisták, mert kíváncsiak, milyen lehetett a középkorban élni. A kényelmesebbje felliftezik, a fürgébbek felkapaszkodnak a várhoz, hogy megbámulják a régi kínzóeszközöket.
A Castello Aragonesére érkező kutatókat nem a múlt, hanem a jövő, a tengeri élet sorsa érdekli.Geológiai okai vannak annak, hogy olyan érdekesek Castello Aragonese vizei: szén-dioxid fakad az aljzat repedéseiből. A gáz oldódva szénsavvá alakul, megsavanyítja a tengert, kitűnően szemléltetve, hogy rossz esetben mi vár a tengeri élővilágra a 21. század második felére.
Viszonylag gyenge sav a szénsav, üdítőitalokban sokat megiszunk belőle. Nagy mennyiségben viszont már savassá, maróvá teszi a tengervizet, kezd a magyarázatba Jason Hall-Spencer, a brit Plymouthi Egyetem biológusa. Ebből pedig nagy baj lehet: „Az élőlények zömét elpusztítja a magas szén-dioxid-szint.” Castello Aragonese természet kínálta példája a természetellenes folyamatnak: vizei hasonló módon, csak éppen jóval gyorsabban savanyodnak, mint a kémények, kipufogók szén-dioxidját megkötő tengerek.
Hall-Spencer immár nyolc éve tanulmányozza Castello Aragonese környékén a tengert. Méri a víz tulajdonságait, figyeli a korallokat, puhatestűeket, halakat. Hűvös téli nap volt, amikor vele és Maria Cristina Buiával, az olaszországi Anton Dohrn Zoológiai Állomás munkatársával alámerültünk, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a vízsavanyodás következményeit.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. áprilisi lapszámában.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Egyes cetek rendkívül hosszú életűek lehetnek
A bálnákról eddig úgy tudtuk, nagyjából az emberrel azonos hosszúságú élet várhat rájuk, egy új kutatás szerint azonban egyes fajaik akár 150 évig is élhetnek.
190 új fajt írtak le a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai 2024-ben
Vegetáriánus piráják, mohaállatok sokasága, üvegszárnyú lepke, különös kopoltyúparazita hal, vagy épp a Leonardo DiCaprio után elnevezett kígyó is az újonnan megismert fajok közt van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
