Jó-e a városban a denevérnek?
Azt gondolná az ember, hogy fátlan, sík terepen a város kapóra jön, tömérdek búvó- és pihenőhelyet kínál a denevérnek. Ám a Calgary Egyetem kutatói nemrég meglepő fölfedezésre jutottak: a városi táj távolról sem eszményi környezet számukra.
A rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) Magyarország egyik leggyakoribb denevérfaja, nagy állományai élnek nagyvárosokban, főként panelházak réseiben. Ám mert egyre több panelsor kap utólagos szigetelést, lassan elfogynak a denevérek búvóhelyei, így városi populációi veszélybe kerülhetnek. Fotó: Csorba Gábor
„Biztos voltam benne, hogy jó a városban a denevérnek, mert bőven talál búvóhelyet és táplálékot, csakhogy vizsgálatainkban semmi bizonyítékot nem találtunk erre” – magyarázza Joanna Coleman, a Calgary Egyetem frissen doktorált biológusa, a tanulmány vezető szerzője.
Ezidáig Colemanék az elsők, akik a városlakó préridenevérek életét vizsgálják, demográfiai szempontok szerint hasonlítják össze a városi és nem városi denevérállományokat. Abból indultak ki, hogy városi környezetben jobb a denevérek fizikai állapota, így szaporodási rátájuk nő, és több fiataljuk éri meg a felnőttkort.
Kiderült azonban, hogy megadják az árát a denevérek, ha tömegével költöznek be a csábító búvóhelyeket kínáló mesterséges környezetbe.
„Abból indultam ki, hogy ha valahol, akkor prérikörnyezetben különösen jól jön a denevéreknek a nagyváros. Ám mert olyan hatalmas számban vernek tanyát az épületrengetegben, keményebben kell küzdeniük, versengeniük az erőforrásokért, és ez végül hátrányukra válik” – magyarázza Coleman, aki kutatótársaival 1600 kis barna denevért (Myotis lucifugus) követett nyomon.
Robert Barclay, a Calgary Egyetem biológiaprofesszora, a cikk társszerzője fontosnak tartja hangsúlyozni: „Mindeddig inkább csak a madarak körében, emlősöknél kevésbé, tanulmányoztuk az urbanizáció hatásait. A denevér rendkívül fontos szerepet tölt be az ökoszisztémákban, az éjszakai rovarok első számú ragadozója.
Nagyon fontos kérdés, milyen hatással van rájuk, hogy élőhelyeik fogyatkoznak, átalakulnak. Gombamód szaporodnak, gyarapodnak a települések, és legfőbb ideje ökológiai szempontból is alaposan tanulmányozni az urbánus környezetet. A szó szoros értelmében nem valódi ökoszisztéma a város, de ha jobban belegondolunk, a vadvilág leggyorsabban terjeszkedő élőhelytípusa.”
Forrás: ScienceDaily
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Egyes cetek rendkívül hosszú életűek lehetnek
A bálnákról eddig úgy tudtuk, nagyjából az emberrel azonos hosszúságú élet várhat rájuk, egy új kutatás szerint azonban egyes fajaik akár 150 évig is élhetnek.
190 új fajt írtak le a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai 2024-ben
Vegetáriánus piráják, mohaállatok sokasága, üvegszárnyú lepke, különös kopoltyúparazita hal, vagy épp a Leonardo DiCaprio után elnevezett kígyó is az újonnan megismert fajok közt van.
Megválasztották az Év rovarát
Három faj szállt versenybe a címért.
Ritka hóbagoly költözött az Alföldre
Az állat csak rendkívül ritkán tűnik fel Magyarországon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
