Állategészségügy határok nélkül
Országhatáron átnyúló állategészségügyi programot indított nemrégiben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) a Szegedi Vadasparkkal és a Palicsi Állatkerttel (Szerbia) közösen. A „Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme” keretében monitoring rendszert dolgoztak ki, amely segítségével a szakemberek időben felkészülhetnek a vonuló madarak által terjesztett betegségekre.
Bakacsi Gábor természetvédelmi őr szabadon enged egy tőkés récét a Holt-Maros partján. Fotó: DM/DV
A program elindítását az tette szükségessé, hogy a vizes élőhelyek – mint a vonuló madarak tömegeinek pihenőhelyei – olyan fertőzések kiinduló pontjai lehetnek, mint például az emberre is veszélyes madárinfluenza. A vízi madarak nemcsak tömeges megjelenésükkel, hanem nagy távolságokra kiterjedő vonulásukkal is fertőzési veszélyt jelenthetnek mind állategészségügyi, mind humán egészségügyi szempontból. Ezen élőhelyek állandó figyelése és az állategészségügyi hatóság folyamatos tájékoztatása a megelőzés fontos eleme.
Ha sérült állatot lát…
A KNP ügyeletei telefonszámot is működtet, amelyen 8–20 óráig várják a lakossági bejelentéseket beteg, sérült állatokról. A KNPI „forró drót” száma: 06-30-555-6171.
A Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme keretében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata folyamatosan figyelemmel kíséri a madártömegek mozgását. A KNPI szakemberei a megfigyelések során begyűjtik a sérült, beteg, legyengült, illetve elpusztult állatokat, majd a Szegedi vagy a Kecskeméti Vadasparkba szállítják, ahol a madarak a felépülésük után gyűrűt – és egy újabb lehetőséget kapnak a természetbe való visszatérésre. A felmérésbe a KNPI működési területén belül Bács-Kiskun és Csongrád megye nagyobb vizes élőhelyei kerültek be, melyek részét képezik az Európai Unió Natura 2000 hálózatának, azon belül is a madárvédelmi irányelv alapján jelölt különleges madárvédelmi területeknek (SPA).
A program első félévében összesen 360 megfigyelési napon történt vízimadár számlálás a KNPI területén. A felmérések során 104 madárfaj csaknem 5000 észlelési adatát rögzítették. Az összes madárfaj minden észlelt egyedének összesített száma megközelíti az egymilliót!
A tíz legnagyobb egyedszámban előforduló faj a nagy lilik (Anser albifrons), a dankasirály (Larus ridibundus), a csörgőréce (Anas crecca), a tőkés réce (Anas platyrhynchos), a nyári lúd (Anser anser), a daru (Grus grus), a szárcsa (Fulica atra), a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), a kanalasréce (Anas clypeata) és a barátréce (Aythia ferina) volt.
Rétisas szabadon engedése a rehabilitáció után. Fotó: Ludnai Tünde
A tavaly augusztusban elindított – javarészt EU-támogatásból finanszírozott – program 2011. július 31-én zárul le. Tajti László, a KNPI Természetvédelmi Őrszolgálatának vezetője szerint az egy évig tartó program talán legfontosabb hozadéka – a rengeteg új adaton, információn túl –, hogy általa kiváló szakmai kapcsolatrendszer épült ki a vajdasági természetvédelmi szakemberekkel. „A természet nem ismeri az államhatárokat. Az állatok, az erdők, a gyepek, a folyók és más tájalkotók tőlünk függetlenül élik a saját életüket, és ehhez sok szempontból nekünk kell alkalmazkodnunk. Az elmúlt egy év alatt a munkánk hatékonysága tovább nőtt, sokat javult az állampolgárok természetvédelemhez való hozzáállása is. Egyre több a bejelentés, egyre többen segítik a munkánkat, ami egyértelműen a program eredménye.”
Horváth Árpád