Fekete kajmán Nyíregyházán

Fotó: Sóstó Zoo

A tojásból nemrég kibújt kajmánbébik 93 nap alatt fejlődtek ki. A tojásokat egy speciális keltetőben 29 °C-on, 90% relatív páratartalom mellett keltették a gondozók. Mivel a krokodiloknál a keltetés alatti hőmérséklet határozza meg az utódok nemét, feltételezhető, hogy mindkét bébi fiú lesz.

A fekete kajmán a legnagyobb a ma élő 6 kajmánfaj közül, és egyben az aligátorfélék családjának legtermetesebb tagja, testhossza az 5 métert is meghaladhatja. Állkapcsának negyedik, megnagyobbodott foga – mint az aligátorfélék minden fajánál – nem látható, ha becsukja a száját, ellentétben a valódi krokodiloknál ez a fog becsukott száj esetén is látható. Hazája Dél-Amerika északi felének óriási területe, elsősorban az Amazonas medencéje, ahol a legnagyobb termetű ragadozó állat.  Lassú folyók és tavak lakója. Mérete miatt az emberre is veszélyes lehet – az aligátorfélék családjából rajta kívül ezzel csak a csukaorrú aligátor lenne vádolható –, ám az ilyen esetekről szóló beszámolókat soha nem sikerült hitelt érdemlően igazolni.

A fekete kajmán a sötét színű kültakarójáról kapta a nevét, amely megfelelő álcázást biztosít neki az éjszakai vadászat idején. Tápláléka főleg halakból áll, de teknősöket, madarakat, a folyóhoz inni térő emlősöket is elkaphat. A felnőtt fekete kajmánnak az emberen kívül gyakorlatilag nincs ellensége.

Csak 2–3 évente szaporodik. A nőstény a 30–60 tojásának növényi anyagokból 1–1,5 méter átmérőjű fészket épít, amelyet folyamatosan őriz. A kicsik 1,5–3 hónap múlva kelnek ki; anyjuk segíti őket a tojások és a fészek elhagyásában.

A fekete kajmánt a bőréért és a húsáért vadászták, mely majdnem a kipusztulásához vezetett. Ma a  Washingtoni Egyezmény (CITES) 1. listáján (a különösen veszélyeztetett fajok között) szerepel. Napjainkban is komolyan veszélyezteti az élőhelyeinek tönkretétele.

Merkl Ottó