A legillatosabb nemzeti gyűjtemény

Az idén múlt ötven éve, hogy megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Vácrátóti Botanikus Kert, Magyarország leggazdagabb tudományos élőnövény-gyűjteménye. A 180 éves romantikus kert, azelőtt grófi kastély parkjaként, hétköznapi emberek elől elzárva pompázott.
Fotó: Kőműves Kata
A mintegy 27 hektáros kertben bóklászva az ember legszívesebben a fűre heveredne, hogy úgy csodálja a kerti tavacska változatos élővilágát – ez azonban tilos. „Rátót valójában a növények nemzeti múzeuma, azaz az ország egyik közgyűjteménye” – hívja fel a figyelmet Kósa Géza dendrológus, aki 36 éve lakik a kertben, és 2002 óta vezeti az ország legjelentősebb botanikai kollekcióját.
A kert életében a nagy változást utolsó tulajdonosa – a 19. század húszas éveiben született és közel száz évet megélt – gróf Vigyázó Sándor amatőr botanikus hozta. Nemcsak újjávarázsolta a kertet, de több mint 20 millió aranypengőt érő (ma nagyjából 75 milliárd forintnak megfelelő) vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. „Ez a hatalmas vagyon tartotta el akkoriban az Akadémiát, ebből tudták az alapítványokat és a díjazásokat támogatni. Ferenc fia 1928-as halálát követően hosszú pereskedés indult, és 1936-ban egy pesti ügyvéd birtokába került a kert” – idézi fel a kertészbotanikus.
A II. világháború alatt – és különösen utána – tovább károsodott, míg végül 1952. január 1-jén az állomást a Magyar Tudományos Akadémia vette át, és megalapította az MTA Botanikai Kutatóintézetét (ma Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet). „Tíz évig tartott a rendkívül elhanyagolt kert rendbe hozatala, és 1961. május 1-jén ünnepélyesen megnyithatta kapuit a közönség előtt. Ujvárosi Miklós professzor munkáját dicséri, hogy modern közgyűjtemény lett,” – emeli ki Kósa Géza, hozzátéve, hogy romantikus tájképi kertként ma egyszerre élvezi a műemléki és a természetvédelmi védettséget.
A vácrátóti botanikus kertet sokan arborétumnak hívják, ami tévedés: Az arborétummal ellentétben, amely csupán fák és cserjék otthona, a botanikus kert tudományos gyűjtemény, ahol a sokféle növényről pontosan vezetik az adatokat. Vácrátóton mintegy 12 ezer féle növény található – négy fő gyűjteményük az üvegházi, az évelő- és sziklakerti, a növényrendszertani, valamint a fák és cserjék gyűjteménye –, míg máshol, így például az egyetemi-oktatási helyeken is csupán 4-5 ezer, egy arborétumban pedig csupán nyolcszázféle van. „Az itteni gyűjteményre biztonsággal támaszkodhat a szakma. A kert elsődlegesen tudományos célokat szolgál, ezt követően oktatási műhely, és csak ezután következik az esztétikai élvezet nyújtása” – magyarázza a tudós.
A növényrendszertani kutatómunka mellett a kert munkatársai részt vesznek a génmegőrzésben is: törzskönyvezett, úgynevezett nemzeti génalap-tartalék fajok továbbélését teszik lehetővé, s ezzel hozzájárulnak a Kárpát-medence biológiai sokszínűségének megőrzéséhez. Ezt a célt szolgálja a Pannon Magbank létrehozása is, amely keretében – a Life+ Projekt finanszírozásában – 2014-ig a hazai flóra 50%-a, mintegy 800 vadon élő és termesztett növényfaj szaporítóanyagait helyezik biztonságba. A Pannon Magbank aktív gyűjteményét, tehát az élő és folyamatosan tovább szaporított példányokat részben itt, Vácrátóton helyezik el, és itt lesz a program nyilvános bemutatóhelye is.
Forrás: MTI