Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Természet

Napenergiával működő lódarazsak

2011.08.31.Admin
National Geographic Magyarország

A kutatók felfedezték, hogy a keleti lódarázs különleges módon használja fel a napenergiát.

Fotó: Eugene Davkaev

A nagytestű darázsfaj potrohában lévő sajátos szerkezet felfogja a napsugarakat, és különleges festékanyaga átalakítja a napsugarak energiáját.

A felfedezés magyarázatot adhat arra, hogy e darazsak testén miért fut körbe egy nagy sárga sáv, és miért lesznek egyre aktívabbak, ahogy egyre nagyobb a forróság. A rovarok anyagcseréjéről szerzett ismereteink is megváltozhatnak ennek nyomán.

Izraelben és Nagy-Britanniában dolgozó kutatók a Naturwissenschaften című folyóiratban tették közzé felfedezésüket, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa, dr. Marian Plotkin vezetésével.
A darazsak általában reggel a legmozgékonyabbak. Ilyenkor kétszer olyan aktívak, mint a nap bármely más időpontjában.  A Közel-Kelettől Indiáig honos keleti lódarázs (Vespa orientalis) aktivitása azonban déltájban a legmagasabb.

A keleti lódarázs dolgozói a föld alatt ásnak helyet a fészküknek. A kutatók már régen megfigyelték, hogy a darazsak a napsugárzás intenzitásától függően ásnak többet vagy kevesebbet. Azt viszont nem tudták, hogy miért viselkednek így.

Már a néhai Jacob S. Ishay biológus felvetette, hogy ezek a rovarok valahogyan képesek hasznosítani a napsugárzást. Dr. Plotkin és munkatársai most tesztelték ezt az elképzelést – az eredmény figyelemre méltó.

Atomerő-mikroszkóp segítségével megvizsgálták a lódarázs kutikulájának – a rovar külső vázának – finomszerkezetét. A kutikula barna színű részei barázdákból állnak, amelyek mélysége csupán 160 nanométer. A sárga részek szerkezete azonban eltérő. Itt ovális kiemelkedések találhatók, amelyek mindegyikén tűszúrásnyi mélyedés látható. A kiemelkedések 50 nm magasak, és egymással összekapcsolódnak. E struktúrák lényegében megakadályozzák, hogy a fény visszaverődjön a lódarázs testéről, és lehetővé teszik, hogy energiája hasznosuljon.

A rovartest barna részei gátolják a visszaverődést. A beérkező napfényt több sugárra bontják, amelyek különböző irányokban haladnak tovább.

A kutikulának van egy második, vékony lapokból álló része is. Az egymás fölé helyeződő lapok vastagsága felülről lefelé csökken. A rétegeket kitinpálcák alkotják, amelyeket fehérjemátrix vesz körül. Ez a bonyolult struktúra tovább fokozza a fényelnyelést a kutikulán belül, így a fény a különböző rétegek között verődik vissza.

A lódarazsak képessége a napenergia felhasználására azonban ezzel még nem ér véget. A kutikulában olyan festékanyag található, amely elnyeli a napsugarak energiáját. „A lódarázs uralkodó barna színe a melaninnak köszönhető. A xanthopterin nevű festék viszont a fejen és a potrohon lévő sávokban található; ez adja a keleti lódarázsra jellemző élénksárga színt. A xanthopterin fényelnyelő molekula, amely a fényt elektromos energiává alakítja”  – mondja Plotkin.

Ez hát a magyarázata annak, hogy a lódarazsak miért akkor a legaktívabbak, amikor a fény intenzitása a legnagyobb. „Feltételezzük, hogy az energia egy része fotobiokémiai folyamat során átalakul, ami hasznosnak bizonyul a lódarazsak energiaigényes ásásakor” – mondta dr. Plotkin.

Forrás: BBC Earth News


Hozzászólások

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

A piretroidok nagyban hozzájárulnak a méhpopulációk csökkenéséhez, az anyagok észlelése azonban nem egyszerű feladat.

1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

Az Egyesült Államok légtisztaságát szolgáló jogszabály nemcsak az emberi, hanem az állati egészség számára is fontosnak bizonyult.

A falak foglya

A falak foglya

A fotó Budapesten készült, egy belvárosi ház udvarán. A fa a kőrengetegben is él és tör az ég felé.

Meglepően tudatosan repülnek a poszméhek

Meglepően tudatosan repülnek a poszméhek

A rovarok tökéletesen föl tudják mérni saját testméretüket, ez a képességük akkor fontos, ha szűk résen kell átrepülniük.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket