Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Természet

Kincset érő mikrobák a pandáktól

2011.09.08.Admin
National Geographic Magyarország

A pandák bélgázaiban lévő mikrobák hatékonyan lebontják a növényi anyagot, így a jövőben nem a kukorica és más élelemforrás, hanem a fű, a faforgács és a betakarított termények növényi hulladéka szolgáltatná az alapanyagot a bioüzemanyag gyártásához. A hírről az Amerikai Kémiai Társaság ACS) országos találkozóján és kiállításán számoltak be.

Forrás: Dreamstime

„Ki gondolta volna, hogy a pandák bélgázai segítenek megoldani a bioüzemanyag előállításának egyik legfőbb problémáját? Ez pedig nem más, mint a felhasznált növényi nyersanyag lebontásának optimalizálása– mondta Ashli Brown, kutató.

Az óriáspandától származó baktériumok kiváltképp alkalmasak a rendkívül szívós növényi összetevő, a fűfélékben, kukoricaszárban és faforgácsban egyaránt megtalálható lignocellulóz lebontására. A felfedezés meggyorsíthatja e szívós növényi anyagból származó úgynevezett cellulóz bioüzemanyagok fejlesztését. Így nem kellene az értékes élelmi terményekre (kukorica, szójabab és cukor) hagyatkozni a bioüzemanyagok előállításához, mint ahogy jelenleg teszik, tette hozzá.

A kutatók előtt régóta ismert, hogy az óriáspandák – valamint a termeszek és a szarvasmarhák – emésztőrendszerében található baktériumok képesek a növényi cellulózt lebontani tápanyagokká. A vadon élő óriáspanda étrendjének szinte száz százalékát bambusz teszi ki. Egy kifejlett egyed 10-20 kilogramm bambuszt fogyaszt el naponta: levélszárat, rügyeket. De a kutatók eddig nem foglalkoztak azzal, hogy kiderítsék: pontosan milyen mikrobák játszanak szerepet a bambusz megemésztésében. Mígnem az energiaválság kapcsán érdeklődés támadt a bioüzemanyagok iránt.

„Kutatásaink arra utalnak, hogy a termeszektől származó baktériumokhoz képest a panda bélrendszerében lévő baktériumfajok hatékonyabban bontják le a növényi anyagot. Ráadásul oly módon, ami kedvezőbb a bioüzemanyag előállításához” – modta Brown a Mississippi Állami Egyetemről.

Brown kiszámolta, hogy a panda beleiben lévő baktériumok akár a növényi biomassza 95 százalékát is képesek egyszerű cukrokká átalakítani. A baktériumokban található, rendkívül hatékony enzimek (a kémiai folyamatokat felgyorsító vegyületek) játszanak szerepet. Olyan erős az enzimek hatása, hogy segítségükkel mellőzhető a jelenleg a bioüzemanyag előállításánál használt magas hőmérséklet, erős savak és nagy nyomás, mondta Brown. E folyamatok ráadásul sok időt és energiát igényelnek és drágák is. Vagyis a pandáktól származó baktériumokkal gyorsabb, tisztább, és olcsóbb módon lehetne bioüzemanyagot gyártani.
Jelenleg Brown megpróbálja azonosítani az óriáspanda bélrendszerében lévő valamennyi baktériumot, hogy a bioüzemanyag-gyártáshoz elkülönítse az emésztést serkentő legerősebb enzimeket. A géntechnológia segítségével az ezeket az enzimeket létrehozó géneket az élesztőbe lehetne helyezni. Ettől kezdve az élesztő termelné az enzimeket, és kereskedelmi mennyiséget is elő lehetne állítani.

„A felfedezés arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen fontos az élővilág gazdagságának megőrzése, valamint a veszélyeztetett állatok védelme” – tette hozzá Brown. – Jelenleg kevesebb mint 2500 óriáspanda él szabadon, és mintegy 200 fogságban. „Az állatok és növények számos gyógyszer előállításához elengedhetetlenek. Ha hagyjuk, hogy kihalljanak, örökre elveszítjük e rendkívül fontos termékek forrását.”

Forrás: LiveScience

Hozzászólások

Így hódították meg a mókusok a világot

Így hódították meg a mókusok a világot

A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

A piretroidok nagyban hozzájárulnak a méhpopulációk csökkenéséhez, az anyagok észlelése azonban nem egyszerű feladat.

1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

Az Egyesült Államok légtisztaságát szolgáló jogszabály nemcsak az emberi, hanem az állati egészség számára is fontosnak bizonyult.

A falak foglya

A falak foglya

A fotó Budapesten készült, egy belvárosi ház udvarán. A fa a kőrengetegben is él és tör az ég felé.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket