Az évgyűrű-rekorder
Egy kocsányos tölgy átlagosan négy-ötszáz évet élhet az életkörülményeit rontó civilizáció, vagyis a nyugati ember közelében, a Szigetköz-beli Árpád fa mégis több mint nyolcszáz esztendős. A néphit ráadásul ezer évesnek tartja, sőt egyesek még annak a kötőféknek a nyomát is felfedezni vélik a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején lovát hozzákötötte.
A hédervári Boldogasszony kápolna mellett áll hazánk legöregebb fája.
A tölgy kerülete: 720 cm, magassága: 14 méter.
A hédervári famatuzsálem még 2007 tavaszán sérült meg egy égszakadás alkalmával. Ekkor két tartó ága is letörött, így mentőakció indult az egyetlen ép vázág megmentéséért, melyet a Garden Kft. vállalt. Törzsét az ép részekig kitisztították, így szinte teljesen kibelezték, hogy életben maradhasson. Az egyetlen, megmaradt vázág majd három tonna súlyú, ezért masszív tartószerkezetet igényel. Korábban alulról volt megtámasztva, ezt később felülről kötötték meg egy három tartóoszlopból álló gúláról, mivel ez stabilabb tartást biztosít.
A fa gondozását azóta is a cég munkatársai végzik, akik évente két alkalommal – kihajtáskor és az első makkok megjelenésekor – mérik fel állapotát. A cég ügyvezetője szerint a fa – korához és az őt ért viharkárhoz képest – nagyon jó állapotban van. Lukács Zoltán bizakodó: „Az Árpád fa gyökere ép és egészséges, én még úgy húsz-huszonöt évet jósolok neki. Célunk, hogy az egyetlen épen maradt vázágat minél tovább életben tartsuk, így a kikötést, statikai megerősítést gyakran ellenőrizzük.”
Hédervár…
A Duna és a Mosoni-Duna ölelésében fekvő szigetközi község, története az ott talált leletek alapján a bronzkorig vezethető vissza. A bő ezer lakosú település nevét az 1140 körüli királyi hűbéradományi birtokosként idekerült Héder lovagról kapta. A történelem során a helyiek élete örökös küzdelem volt. Harcoltak a tatárral, a törökkel, Ottokár cseh király, Albert főherceg és Napóleon csapataival, az árvízzel, de a pestis és a tífusz is rengeteg áldozatot szedett, így a település többször is szinte elnéptelenedett.
„A fák abban is különböznek az embertől, hogy életük végéig termékenyek, sőt koruk előrehaladtával egyre nagyobb a terméshozamuk, így gondoskodva az utódlásról.” – mondja Lukács Zoltán. A szakember szerint az Árpád fa jövőjéhez az is hozzátartozik, hogy minél több utódja fejlődhessen, így az elkövetkező években a gondozók gyűjteni fogják a makkjait, és legalább hat-hét magoncot fognak elültetni a környéken.
Nem véletlen, hogy a csúcstartó a Szigetközben érte el a legöregebb fa kitüntető címet. Különleges adottságainak köszönhetően ugyanis itt változatos élőhelyek alakultak ki, így élővilága igen gazdag és sokszínű, a helyiek féltve óvják, a szakemberek pedig gondozzák.
Írta és fényképezte: Mozer Mária
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
