Vadlovak génbank-állománya

Néhány évtizeddel ezelőtt az eredeti élőhelyén kipusztult, ám az ázsiai vadló ma már újra hatalmas ménesekben kóborol a mongóliai sztyeppéken.
E különleges patás megmentésében hazánk is komoly részt vállal:
a Hortobágyon él a faj egyik fontos génbank-állománya.
Fotó: WWF
Amint arról az ng.24.hu is beszámolt, négy ázsiai vadlovat – ismertebb nevén Przewalski-ősvadlovat – szállítottak az idén nyáron Csehországból az őshazába: Mongóliába. A belső-ázsiai sztyeppén jelenleg két nagyobb ménes él szabadon, ennek az állománynak a genetikai változatosságát kívánták javítani a most odaszállított három kancával és egy ménnel – utóbbinak egyébként a prágai állatkert szakemberei, ki tudja, miért, a Mátyás nevet adták.
Przewalski-ősvadló
(Equus ferus przewalskii)
A jégkorszak idején kihaltnak hitt fajt a tudósok 1878-ig csak csontmaradványokból ismerték, ám ekkor Nyikolaj Przewalskij orosz felfedező, a cári hadsereg kapitánya több szabadon élő példányára bukkant Mongóliában. A róla elnevezett faj a mai házilovak egyik őse, az egyetlen, máig fennmaradt valódi vadló. A 120–145 centiméter marmagasságú, általában 200–300 kilogramm tömegű állatra a zömök testfelépítés, rövid lábak, izmos nyak, erőteljes fej, hosszú pofa és kicsiny, hegyes fülek jellemzők. Valaha egész Belső-Ázsiában elterjedt volt az Uraltól Mongóliáig, de a 20. században az élőhelyeinek összezsugorodása, a vadászat és az állatkerti célú befogások miatt a természetből teljesen eltűnt.
A Przewalski-lovat 1968-ban a kutatók a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, de a világ néhány állatkertjében élt még pár példánya. A faj megmentésében az első igazán nagy áttörést az 1982-ben az Egyesült Államokban elindított tenyésztési program hozta, amit nem sokkal később, 1985-ben követett a kölni központú Europäisches Erhaltungsuchtprogramm für Przewalskiferde (Európai Védelmi Program a Przewalski-lóért – EEP) megalapítása. Jelenleg Európában az EEP koordinálja a tenyésztői munkát, a vadlovak törzskönyveit pedig Prágában vezetik.
A törzskönyvezésnek ebben az esetben különösen nagy a jelentősége, mert az ázsiai vadló mai, világszerte mintegy 1500 példányt számláló állománya összesen 14 állatra vezethető vissza, amelyek közül ráadásul kettő háziló volt – tudtuk meg Czető Csillától, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársától. A fiatal biológust a terepen, telefonon sikerült elérni – az ő feladata többek között a hortobágyi Przewalski-ménes tudományos felügyelete. Amint elmondta, a magyar puszta szívében, a Pentezugban egy 2400 hektáros területet kerítettek el a vadlovak számára, ahol a 210 tagú ménes egész évben szabadon kóborol.
„A lovak élelmet és vizet is maguk keresnek a területen, semmilyen plusz takarmányt nem kapnak. Az élőhelyük elkerítésére azért is szükség van, nehogy házilovakkal kereszteződjön az állomány” – magyarázta a kutató. Mint megtudtuk, a magyar ménes lényegében egy génbank, amely genetikai tisztaságának biztosítása a szakemberek legfontosabb feladata. „Minden évben biopsziás mintát veszünk az egyéves csikók szöveteiből, amit a tenyésztési program keretében a kaliforniai Davis Egyetemre küldünk DNS-vizsgálatra. Az eredmények birtokában tudjuk kiszelektálni azokat az állatokat, amelyek háziló-géneket hordoznak” – mondta Czető Csilla. A hortobágyi ménesnek kulcsszerepe van a Przewalski-ősvadló jövőjében: ez a genetikailag tökéletesen tisztán megtartott állomány a biztosítéka annak, hogy még akkor is változatlanul fennmaradhasson a faj rendkívül értékes génállománya, ha Mongóliában esetleg házilóval kereszteződnek a szabadon élő állatok.
Horváth Árpád
A hortobágyi ősvadló-ménes életét a WWF által telepített
webkamerák révén online is követhetik az érdeklődők.