Kivételes ruházat

Fotó: Melody Cartwright / Virginia Museum of Natural History

Egy fura alakú, a Platyrhacidae családba tartozó ezerlábúról, a Psammodesmus bryophorusról van szó. (A Platyrhacidae család leginkább az indo-ausztrál térségben van jelen, ott 37 nemzetség 180 faja került elő, de jelen vannak az Újvilágban is.)

Az új fajnak az a különlegessége, hogy ízeltlábúaknál eddig nem ismert álcázási módot alkalmaz (egyes új-guineai ormányosbogaraknál már ismert az ilyen típusú állat-növény viszony). Az ezerlábú ugyanis a lehető legvalódibb terepszínben, testén mohákat „viselve” jár-kel.

Kültakarója egyáltalán nem a rejtőzködéshez illő, fekete-elefántcsontfehér összeállítású (lábai és hasa vörösesbarnák), ám azt remekül elfedi a rajta élő számos mohaféle. E mohák szakszóval kommenzalisták, vagyis számukra előnyös a kapcsolat, miután az állat a helyváltoztatásával segíti a moha spóráinak szétszóródását. E szövetség az állatkának is hasznos, hiszen jól elrejti őt a zöld moharuha, ezért viszonyuk kimeríti a mutualista kapcsolat fogalmát, vagyis mindketten előnyöket élveznek. Ez szükséges is az ezerlábú számára, mert rovarok, skorpiók, emlősök, madarak sora vadásznak rá.

Az állatra  a Bogotai Nemzeti Egyetem Természettudományi Intézetében dolgozó Alvaro Eduardo Flórez és diákjai bukkantak rá 2010 áprilisában a Ñambí folyó erdőirtás fenyegette, biológiai sokféleségéről nevezetes, 1991 óta természetvédelmi területén.

Testhossza mindössze 6 cm, melyen 60-nál alig több végtag sorjázik. A térség ahol rátaláltak, évi átlag 7000 mm esővel áztatta, szélsőséges időjárású vidék. Az ezerlábúak elhalt szerves anyagokkal táplálkoznak, így bomló falevelekből az ilyen helyeken mindig bőven van utánpótlás.

Az éhes tekintetek elől „bioruhába” rejtőző állatkáról szóló tanulmány egyik szerzője a kilencedik szemeszteres diák, Daniela Martinez Torres., azt mondja, ezerlábúak esetében eddig soha sehol a világon nem figyeltek meg efféle szövetséget: „Az ilyen társulás ritka a természetben.” Kifejti, hogy most kezdik a populáció viselkedését vizsgálni, s igyekeznek megismerni a kitinváz és a moha közti kapcsolat kémiáját. Az új ezerlábúfaj szaporodásáról, életciklusáról, pontos elterjedési területéről egyelőre nem tudni semmit. Torres gyanítja, hogy mohával is táplálkozik. Az is érdekes, hogy a moha folyamatosan nőni képes egy másik élőlény testfelületén. Dr. Richard Hoffman a Virginiai Természettudományi Múzeum nyugalmazott kurátora közösen dolgozott Flórez-el és Torres-el az új faj azonosításában valamint az eredmények közlésében. Hoffman úgy véli, hogy bár eddig már 150-nél több ezerlábúfajt ismernek Kolumbiából, ez a szám valószínűleg csupán tizede lehet a ténylegesen ott élőknek.

Forrás: Zootaxa