Lemmingek a klímaváltozás ellen
A lemmingek legelésükkel és ürülékükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább zöldelljen az északi sarkvidék – derítették ki amerikai kutatók. A rágcsálóknak köszönhetően nagyobbra növő növények több szenet tudnak raktározni, ami a bolygó hűtését eredményezheti.
Grönlandi lemming Fotó: PolarDiscovery
A lemmingek drasztikusan ingadozó populációikról híresek. Amikor elszaporodnak, ezrével lepnek el területeket, amelyeket igen rövid időn belül kopárrá tarolnak. Az El Pasó-i Texasi Egyetem kutatói bizonyos területekről kizárták a lemmingeket Alaszkában, mire ott megnövekedett a zuzmók és mohák aránya. Ugyanakkor a rágcsálók által használt részeken, a füvek és sásfélék szaporodtak el.
Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent kutatás arra figyelmeztet, hogy nem feltétlenül csak a globális felmelegedésnek tulajdonítható az északi sarkvidék kizöldülése. A lemmingek hasonló hatással lehetnek a füvek és sások elszaporodása révén, mint a felmelegedés – fejtette ki David Johnson, a kutatás vezetője. Műholdképek tanúskodnak arról, hogy a sarkvidéki területek egyre inkább befüvesednek és elcserjésednek a hőmérséklet emelkedése következtében. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy az északi sarkvidék kizöldülése globális felmelegedést vagy lehűlést vált ki a jövőben.
Johnson szerint a növekvő növényi biomassza mérsékelheti a globális felmelegedést, mivel a nagyobb növények több szenet képesek megkötni. Másrészről azonban a talajban végbemenő bomlási folyamatok felgyorsulnak a hőmérséklet emelkedésével, így a talajban élő mikroorganizmusok légzésükkel több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe – ami fokozhatja a felmelegedést.
A két ellentétes folyamat arányát nehéz megbecsülni. A növényevők azonban esetenként hozzájárulhatnak a növények fokozott növekedéséhez, ezáltal erősítve egyes vidékek szénraktározó kapacitását. Mindenképp leszögezhető tehát, hogy a lemmingek és más növényevők fontosabb szerepet töltenek be egyes sarkvidéki ökoszisztémákban, mint eddig hitték – magyarázta Johnson.
Forrás: Daily Telegraph/MTI
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
