Orangutánok a tányéron
Nem az erdőirtás vagy a klímaváltozás, hanem szó szerint az emberi étvágy sodorja a kihalás szélére az indonéziai orangutánokat. Egy friss tanulmány szerint évente több száz emberszabású végzi a tányérokon!
Fotó: dreamstime
Több száz nagytestű emberszabású majmot gyilkolnak le kizárólag a húsuk miatt az orangutánok hazájában, az indonéziai Borneó szigetén fekvő Kalimantan régióban. Egy most megjelent felmérés eredményei azt mutatják, hogy a terület alig hétezer lakosa évente legkevesebb 750 – de pesszimista becslések szerint akár 1790 – orangutánt ölnek meg a húsukért. „Ez a szám elég magas ahhoz, hogy ebben a régióban komolyan veszélyeztesse a faj fennmaradását” – derül ki a tanulmányból.
Az orangutánoknak két alfaját tartja nyilván a tudomány: a szumátrai (Pongo pygmaeus abelii) és a borneói orangutánt (Pongo pygmaeus pygmaeus). Mindkét alfaj súlyosan veszélyeztetett – a szóban forgó tanulmány kizárólag a borneói változattal foglalkozik. A tudósok szerint egy adott populációban a nőstény egyedek évente egy százalékának megölése már elindíthatja a fajt a kipusztulás felé, márpedig ez nem éppen jó hír a kalimantani majmok számára. A legújabb felmérések szerint ugyanis a Kalimantan régióban a kiirtott nőstény orangutánok a teljes nőivarú állománynak jelenleg a 0,9–3,6 százalékára tehető, ami még a legjobb esetben is veszélyes mértéknek tekinthető.
Amy Dickmant, az Oxford Egyetem ökológusát nem lepte meg az a tény, hogy orangutánokat ölnek Indonéziában, de a gyilkolás mértéke szerinte is figyelmet érdemel. A kutató Afrikában dolgozik egy National Geographic Society által támogatott kutatási programon, amely az emberek és a nagy ragadozók konfliktusait vizsgálja. „A közvélemény leginkább azokra az emberi tevékenységekre figyel, amelyek következtében szűkül a veszélyeztetett állatok élőhelye. A csökkenő élettér miatt óhatatlanul eljön egy fordulópont, amikor az egyre szűkebb, emberek uralta területen összetűzésbe kerülnek az állatok az emberrel” – mondta Dickman.
Talán némi reményt nyújthat a tanulmánynak azon megállapítása, hogy Borneón csak nagyon kevés ember öl orangutánokat, és ezek legtöbbje is legfeljebb egy vagy maximum néhány állattal végez az élete során. Mindez arra utal, hogy aki ezt mégis megteszi, az inkább alkalomszerűen vetemedik e súlyosan veszélyeztetett emberszabású majmok elpusztítására.
Forrás: PLoS ONE
Biokó veszélyeztetett majmairól a National Geographic Magyarország magazin 2008 augusztusi számában olvashat, a Majomsziget című cikkünkben.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
