A nyulak örültek az őszi szárazságnak
Magyarország és Közép-Európa az utóbbi száz év legszárazabb őszén van túl. A rendkívüli aszálynak, egy német biológus szerint, a nyulak a legnagyobb nyertesei.
Fotó: dreamstime
Klaus Lachenmaier, a baden-württembergi tartományi vadászszövetség vadbiológusa a Stern magazinnak elmondta, hogy a felszínen élő nyúl számára annál jobb, minél szárazabb az ősz. A nedves időjárás ugyanis megviseli az állatot, legyengíti, így csökkenti a betegségekkel szembeni ellenállását. Ezek alapján idén remek formában kezdhetik a telet a nyulak.
Az időjárás a többi vad számára is ideális volt. A tölgyesek és bükkösök remek állapotban vannak, így a szarvasok, a vaddisznók a tölgy- és bükkmakkok révén vastag téli zsírréteget növeszthetnek a hideg ellen. Bár időközben a talaj kőkeménnyé vált, aminek a vaddisznók nem örülnek, de elegendő táplálékot találnak a felszínen is, így nem kell a földet túrniuk.
A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjének véleménye szerint a valóság ennél valamelyest árnyaltabb. „A természetben a dolgok soha nem feketék és fehérek, így az aszályos ősz sem csak könnyebbséget hozott a vadvilágnak. A tavalyi csapadékos nyár egyes vadállatok számára valóban nehezebbé tette az életet, ám a sok esőtől a hatalmas zöldtömeg nagyon is kedvezett, például, az őzeknek és a szarvasoknak. Az idei makktermés kétségkívül kiemelkedően jó, ám ebben igazából nincs semmi rendkívüli, hiszen a tölgyfák 6–8 évente máskor is az átlagosnál több termést hoznak” – mondta Lomniczi Gergely. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy az erdészet területén valóban „szép gömbölyűek” a vaddisznók, ám a szárazság kellemetlen velejárójaként ezek a vadállatok a túrásukkal soha nem látott mértékű károkat okoznak a hegyvidéki kerületek öntözött kertjeiben, parkjaiban.
Forrás: Hír24/ng.hu
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Vadászpilótákat megszégyenítő gyorsulást él át ez a pók
Az alig pár milliméteres ausztrál pávapókok eddig pazar színeikről és látványos udvarlási rítusukról voltak híresek, kiderült, hogy az ugrásukban is rekorderek.
A villámcsapás akár hasznos is lehet egy fának
Egyes nagy termetű trópusi fák számára a villámcsapás nem végzetes, hanem életadó.
Az Adélie-pingvinek évezredes múltját vizsgálták
A kutatás során mind a pingvinek egykori jelenlétének, mind pedig étrendjének nyomait feltárták.
Lepkegyűjteményekben követhető egy betegség terjedése
A múzeumi állatgyűjtemények, bár sokakban ellenérzéseket kelt a meglétük, rengeteg hasznos tudományos kutatást szolgálnak anélkül, hogy újabb példányokat kellene elpusztítani.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
