A nyulak örültek az őszi szárazságnak
Magyarország és Közép-Európa az utóbbi száz év legszárazabb őszén van túl. A rendkívüli aszálynak, egy német biológus szerint, a nyulak a legnagyobb nyertesei.
Fotó: dreamstime
Klaus Lachenmaier, a baden-württembergi tartományi vadászszövetség vadbiológusa a Stern magazinnak elmondta, hogy a felszínen élő nyúl számára annál jobb, minél szárazabb az ősz. A nedves időjárás ugyanis megviseli az állatot, legyengíti, így csökkenti a betegségekkel szembeni ellenállását. Ezek alapján idén remek formában kezdhetik a telet a nyulak.
Az időjárás a többi vad számára is ideális volt. A tölgyesek és bükkösök remek állapotban vannak, így a szarvasok, a vaddisznók a tölgy- és bükkmakkok révén vastag téli zsírréteget növeszthetnek a hideg ellen. Bár időközben a talaj kőkeménnyé vált, aminek a vaddisznók nem örülnek, de elegendő táplálékot találnak a felszínen is, így nem kell a földet túrniuk.
A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjének véleménye szerint a valóság ennél valamelyest árnyaltabb. „A természetben a dolgok soha nem feketék és fehérek, így az aszályos ősz sem csak könnyebbséget hozott a vadvilágnak. A tavalyi csapadékos nyár egyes vadállatok számára valóban nehezebbé tette az életet, ám a sok esőtől a hatalmas zöldtömeg nagyon is kedvezett, például, az őzeknek és a szarvasoknak. Az idei makktermés kétségkívül kiemelkedően jó, ám ebben igazából nincs semmi rendkívüli, hiszen a tölgyfák 6–8 évente máskor is az átlagosnál több termést hoznak” – mondta Lomniczi Gergely. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy az erdészet területén valóban „szép gömbölyűek” a vaddisznók, ám a szárazság kellemetlen velejárójaként ezek a vadállatok a túrásukkal soha nem látott mértékű károkat okoznak a hegyvidéki kerületek öntözött kertjeiben, parkjaiban.
Forrás: Hír24/ng.hu
Vízágyúzó kagylók
A tompa folyamkagyló, ami egy veszélyeztetett édesvízi kagylófaj, különleges viselkedést mutat.
Egy kancsónyi hangya
Egyik-másik növény halálos titkokat rejt – némelyik állat számára.
Korallszigetek
Gyöngyfüzérként pettyezik a déltengereket a korallzátonyok. A hófehér fövenyű szigeteket apró állatok megszámlálhatatlan sokasága építette évezredeken át: a korallpolipok.
Lépcsőzetes lehetett a riasztó színek kialakulása
Számos állat visel feltűnő színeket azzal a céllal, hogy saját mérgeire, veszélyes voltára hívja fel a figyelmet, és így elkerülje, hogy zsákmánnyá váljék. De vajon hogy úszták meg ezt evolúciójuk során?
Észak-Amerika medvéje
Ha két lábra áll, majdnem 3 méter magas. Tömege meghaladja a 350 kilót.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
