Ugró csótányt találtak Afrikában
Egy Dél-Afrikában nemrégiben felfedezett csótány valóságos ugrótehetségnek bizonyult: egyetlen ugrással testhossza csaknem ötvenszeresének megfelelő távolságot képes áthidalni.
Fotó: Mike Picker
Mike Picker, a Fokvárosi Egyetem kutatója és kollégái a mindössze egy centiméteres rovarok mozgását nagysebességű kamerák segítségével rögzítették. A felvételek rámutattak arra, hogy elugráskor az állatok sebessége meghaladja a két méter per másodpercet. A lábizmok az elugrás pillanata előtt mintegy egyötöd másodperccel feszültek meg. A Biology Letters című folyóiratban megjelent cikk szerint a csótányok mozgásának mintegy 71 százalékát teszi ki az ugrálás.
A Saltoblatella montistabularis tudományos névre keresztelt ugrótehetség mind ez ideig a csótányok hatalmas családjának egyetlen ismert ugró képviselője. Az összes többi, négyezernél is több faj csak futkos a talajon.
A Saltoblatella a dél-afrikai szavanna lakója, amelyen számos ugró szöcskefajjal osztozik. Mivel utóbbiak ellenségeik elől a bokrokba ugranak, a kutatók vélekedése szerint ez a konkurencia vezethetett az ugró csótány kifejlődéséhez.
Forrás: MTI/Die Welt
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
