A farkasok velünk élnek

Foró: Kőműves Kata

A szürke farkas (Canis lupus) Magyarországon az első világháború után pusztult ki, és egészen a nyolcvanas évekig nem is bukkant fel. Azóta azonban többé-kevésbé rendszeresen találkoznak velük az erdészek, természetvédelmi őrök és túrázók, főleg a téli hónapokban, amikor élelem után kutatva kóborló állatok barangolnak hozzánk.
2010 nyarán kisebbfajta pánikot okozott, amikor a Bükkben három farkas nyomait is megtalálták, majd később a ragadozók több birkát is széttéptek a hegyekben. Akkori sajtóbeszámolók szerint 2010 késő őszén Eger külvárosában, lakott területen is láttak farkasokat.

A természetvédelmi szakemberek tudnak jelenlétükről az Északi-középhegységben, de csak nagyon ritkán találkoznak velük. A Bükkben főleg kóborló állatok jelennek meg – habár néhány éve ott is megfigyeltek egy almot nevelő nőstényt, de a Zemplénben és az Aggteleki-karszton már vélhetően állandó lakókká váltak.
Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) nagyragadozókkal foglalkozó kutatója ezt megerősíti: „Az Északi-középhegység egyes területei alkalmasak a farkas megtelepedésére, amit mi sem bizonyít jobban, mint maguk az állatok. Arra még nem sikerült választ kapni, hogy miért tűnnek el időnként.” Amint megtudtuk, az ANP nagyragadozók tekintetében kitüntetett helyzetben van, mert a területén mindhárom európai faj – medve, farkas, hiúz – előfordul. „Az utóbbi kettő ráadásul immár állandóan jelen van, rendszeresen szaporodik” – tette hozzá Szabó Ádám.
A kutató szerint az Aggteleki-karszton egy farkas falka él. „Ezek az állatok Szlovákia felől, természetes úton települtek vissza, lassan húsz éve. Mivel a külterjes állattartás az országnak eme régiójában gyakorlatilag teljesen megszűnt, ezért károkat itt nem okoznak. A vadon élő, prédának alkalmas állatok létszáma pedig oly magas, hogy a farkasok életmódja nem befolyásolja a nagyvadállomány létszámát.”
A kutatók 2012-ben is találkoztak farkasnyomokkal, sőt, látták is az állatokat, tehát ezek a ragadozók ezen a tájon továbbra is a hazai fauna részének tekintendők. Szabó Ádám elmondta, hogy jelenleg a nemzeti park területén nagyragadozó-monitoring kutatás folyik, amelyet szeretnének kibővíteni rádiótelemetriás vizsgálattal is. „Ennek keretében mind farkasra, mind hiúzra felhelyezünk egy-egy nyakörvet, amely műholddal és a GSM hálózattal képes kommunikálni” – tájékoztatott terveikről a kutató.

Úgy tűnik, tudomásul kell vennünk, hogy a farkasok visszatértek hazánkba. Az emberekre ezek a nagyragadozók veszélytelenek, a háziállatokban okozott károk pedig, a szakemberek szerint, egyszerűen megelőzhetők. Nem kell mást tennünk, mint az eleink által használt elővigyázatossági intézkedéseket követni: az állatok tartására szolgáló területet egyszerű karámokkal körbekeríteni és újra munkába állítani a nyájőrző kutyákat.

Írta: ng.24.hu/ H. Á.