Újjáéledő folyómedrek
A Dráva négy mellékágán állhatnak vissza az eredeti állapothoz közelítő áramlási viszonyok. A fejlesztésnek köszönhetően a mellékágakat újra birtokba vehetik a sodrást kedvelő védett halfajok is, amelyek a Dráva egyik fő természeti értékeit képviselik.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazatóság és a Hrvatske Vode együttesen nyújtotta be az IPA pályázatot „Water and Life for Drava and Vuka” címmel. A beruházás a Duna-Dráva Nemzeti Park területén négy mellékágat érint: – a Drávatamási-felső, a Drávatamási-alsó, a Tótújfalui és a Drávapalkonyai mellékágat. A kivitelezés várhatóan 2013 márciusára fejeződik be, a munka magyar oldalon 1 323 300 euróba kerül, melynek 85 százaléka Európai Uniós, 15 százaléka hazai finanszírozású.
Korábban úgy szabályozták a folyót, hogy elzárták az általában torkolat közeli mellékágakat. Ennek azonban az lett a következménye, hogy megváltozott a mellékágak vízjárása. A korábban – főként a somogyi szakaszon – gyors folyású, kemény, kavicsos aljzatú mederből egy lassan áramló, az év jelentős részében holtág jellegű, feliszapolódó terület jött létre. A pályázat keretében megvalósuló élőhely rehabilitációs beavatkozás célja, hogy a mellékágakban az eredeti állapothoz közelítő áramlási viszonyok alakuljanak ki, és ezeket az ágakat újra birtokba vehessék azok az áramláskedvelő, védett halfajok is, melyek a Dráva egyik fő természeti értékeit képviselik. Ilyen például a magyar bucó, a német bucó, a leánykoncér, vagy a selymes durbincs. E halfajok a Natura 2000 hálózat jelölő fajai.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy korábbi tanulmányban megvizsgálta a drávai mellékágak rehabilitációs lehetőségeit. Ez adja a mostani beavatkozás vízügyi alapjait. A projekt keretében részlegesen megbontják azokat a kövezéseket, amelyek korábban a mellékágakat elzárták. A kisvizes időszakokra is gondolva az átépített kőművekbe átereszek kerülnek, amelyek a Dráva alacsony vízállása mellett is biztosítják a kapcsolatot a főmeder és a mellékág között. Azokat a mederszakaszokat is kikotorják, amelyek az elzárás után feliszapolódtak, az így eltávolított zagy visszakerül a Dráva fősodrába. Mivel a folyó vízhozamához képest csekély mennyiségről van szó, így nem kell attól tartani, hogy az üledékből esetleg zátony képződik a főmederben. Az élőhely rehabilitációhoz tartozó műszaki megoldásokat olyan paraméterekkel tervezték meg, hogy az sem az árvízi biztonságot, sem a hajózhatóságot nem veszélyezteti.
A kivitelezési munkák mellett a pályázat részeként elkészül egy tanulmány is a mellékágak élővilágáról, valamint a jövőben új monitoring eszközökkel tudják folyamatosan figyelni a meder életét.
Forrás: ng.24.hu
A projektet bemutató kisfilm ide kattintva tekinthető meg.