A hóbaglyok délre repülnek

Fotó: dreamstime

A hófehér, 60 centiméter magas, 160 centiméter szárnyfesztávolságú madárból több ezernyit láttak az utóbbi időben, amint Idaho mezőgazdasági területein vadásznak, Montana háztetőin pihennek, Missouri golfpályái felett köröznek és Massachusetts partjai mentén lebegnek.

Az ikonikus baglyok egy része minden télen délre repül északi-sarkvidéki költőhelyükről, de ilyen sokan és ennyire messze délre nagyon ritkán vándorolnak.
„Hihetetlen, amit most látunk” – mondja Denver Holt, a montanai Bagolykutató Intézet vezetője. „Ez évtizedek óta a legjelentősebb álattani esemény” – teszi hozzá Holt, aki két évtizede tanulmányozza a hóbaglyokat az arktiszi ökoszisztémájukban.

Holt és más bagolyszakértők azt mondják, hogy a jelenség a lemmingekkel hozható összefüggésbe. A lemmingek, ezek a kis rágcsálók teszik ki a hóbaglyok étrendjének 90 százalékát a szaporodási időszak hónapjaiban, májustól szeptemberig. A jórészt éjszakai madarak azonban, még egy sor más állatot is zsákmányul ejtenek a pockoktól a vadludakig.
„A bőséges lemmingkínálat az elmúlt szaporodási időszakban valószínűleg népességrobbanáshoz vezetett a bagolypopulációban. Ennek következtében az egyes költő párok akár hét utódot is neveltek. Összehasonlításképpen a tipikus fészekalj nem több mint kettő” – mondja Holt.

A nagyobb szaporulat miatt nagyobb a vetélkedés a táplálékért a messzi északon. Valószínűleg ez hajtotta a baglyok jelentős részét – főleg a fiatalokat és a hímeket – a szokottnál jóval délebbre. Az viszont egyelőre nem tisztázott, mennyire boldogulnak ezek az állatok az új élőhelyeken. Sajnos már több, éhségtől lesoványodott, elhullott baglyot találtak a kutatók.

Forrás: planetark