Felvételek a bhutáni hópárducról!

A bhutáni Vangcsuk Centenáriumi Parkban most először sikerült lencsevégre kapni a hópárducokat. A szenzációs felfedezés a bhutáni kormány és a WWF közös fajmentő programjának kiemelkedő eredménye.
A kutatás során az is kiderült, hogy a táplálékban gazdag terület ideális a hópárducok számára, mivel rengeteg zsákmányállat közül választhatnak. A nagyragadozó által gyakran fogyasztott fajok közé tartozik a tibeti farkas, a zergékkel rokon, veszélyeztetett himalájai széró, a pézsmaszarvas, a kék juh, de az is előfordul, hogy a rangsorban alattuk álló, gyengébb fajtársaikat is megeszik.
„Ezek a képek óriási jelentőségűek, hiszen az első bizonyítékai annak, hogy a parkban valóban élnek hópárducok” – mondta a projektet vezető Rindzsan Sreszta, a WWF szakértője. „A képek azt mutatják, hogy a különböző élőhelyeket összekötő folyosók rendszere jól működik, és a segítségükkel képesek leszünk elérni, hogy az egymástól távol élő példányok is találkozzanak. Így biztosíthatjuk azt, hogy a területen egyre több hópárduc éljen.”
A hópárduc veszélyeztetett faj, a vadonban mindössze 4500 – 7500 példánya él. Bhután az egyetlen hely a Földön, ahol a tigrisek és a hópárducok élőhelye átfedi egymást. Nagyon fontos, hogy egy viszonylag pontos becslést tudjunk adni az állatok egyedszámáról, annál is inkább, mivel az őket fenyegető veszélyek egyre komolyabbak. A pásztorok megtorló jellegű hajtóvadászatai, az élőhelyük csökkenése, az orvvadászat, mind a faj kipusztulásához vezethet – és akkor még nem beszéltünk az éghajlatváltozásról. A Himaláján lévő természetes erdőtakaró fokozatosan felfelé húzódik, ezzel pedig drasztikusan csökken a hópárducok élettere.
A Himalája déli előterében az ökológiai egyensúly szempontjából létfontosságú a hópárducok jelenléte. A bhutáni kutatás célja, hogy felmérjék, hány “nagymacska” él a Vangcsuk Centenáriumi Parkban és, mely területeket kedvelik leginkább.
Forrás: WWF
A bundás hókirálynőről a National Geographic Magyarország magazin 2008. júniusi számában olvashatnak cikket, Hegyek halk léptű szelleme címmel.