Magyar hegymászó indul a világ tetejére
2012. március 28-án indul Budapestről a Docler Everest Expedíció 2012. Klein Dávid hegymászó a Mount Everest (Csomolungma) meghódítására készül oxigénpalack használata nélkül, szólóban.
Fotó: dreamstime
Az expedíció szerdán indul Budapestről, majd rövid katmandui tartózkodás után Klein Dávid várhatóan április 3-án lépi át a kínai határt. Áprilisban három magashegyi tábort épít ki 7000, 7800 és 8300 méteren, minden tábort az alatta lévőből kiindulva. Miután már akklimatizálódott, nagyobb lendülettel, egyes táborokat kihagyva ostromolja meg a csúcsot. A csúcstámadás napján a legfelső táborból indul, és ide, vagy egy alsóbb táborba tér vissza. Magashegyi teherhordók segítségét nem veszi igénybe, oxigénpalackot nem használ, bár mentési célokra visz magával. Klein Dávid egyike annak a 4 magyar hegymászónak, akik már jártak 8600 méter felett oxigénpalack nélkül.
Az expedíció a hegy északi oldalán, a tibeti normál úttal próbálkozik, a csúcstámadás várhatóan május 15 – 25. között lesz. A csúcsot egyedül tervezi meghódítani, az alaptáborban a vezető rádión követi nyomon mozgását, figyeli a meteorológiai előrejelzéseket, és gondoskodik az alaptábor zökkenőmentes üzemeltetéséről – olvasható a www.expeditions.hu oldalon.
A Mount Everest (8850 m) csúcsára oxigénpalack nélkül magyar hegymászó eddig még nem jutott fel. E hegycsúcsot hozzávetőleg 6000 alkalommal érték el, ebből a palack nélküli megmászások száma 160 körül mozog.
Forrás: MTI/ bse/ ifgg
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Egyes cetek rendkívül hosszú életűek lehetnek
A bálnákról eddig úgy tudtuk, nagyjából az emberrel azonos hosszúságú élet várhat rájuk, egy új kutatás szerint azonban egyes fajaik akár 150 évig is élhetnek.
190 új fajt írtak le a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai 2024-ben
Vegetáriánus piráják, mohaállatok sokasága, üvegszárnyú lepke, különös kopoltyúparazita hal, vagy épp a Leonardo DiCaprio után elnevezett kígyó is az újonnan megismert fajok közt van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
