Virágzó kökörcsin
Hajdúsámson határában, a Martinkai Természetvédelmi Területen bontja szirmait a Nyírség vadvirága, a magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens, P. hungarica).
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
A kökörcsinek (Pulsatilla) a boglárkák rendjébe (Ranunculales), ezen belül a boglárkafélék családjába (Ranunculaceae) tartoznak változatos színű és formájú más társukkal együtt.
A keskeny levélkéjú növénynek magányos, gyapjas, bozontos szőrzettel borított, bókoló lila virágai vannak.
A Magyarországon fokozottan védett növény a Kárpát-medence, azon belül a Nyírség bennszülött növénye. Napjainkra alig tíz lelőhelye maradt fenn, eszmei értéke százezer forint. Ez a növény szerepel a Európai Unió élőhelyvédelmi programjában is.
Hazánkban öt kökörcsin faj fordul elő (fekete kökörcsin, leánykökörcsin, tátogó kökörcsin, hegyi kökörcsin, magyar kökörcsin) kivétel nélkül mind védett.
Forrás: MTI
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
