Idegen fajok árasztják el Európát

„Az idegen fajok bekerülésének esélyét növelte az a tény, hogy a legtöbb mezőgazdasági termék növény-egészségügyi szempontból szabadon forgalmazható az EU területén.” Fotó: dreamstime

A jelenség nem új keletű, hiszen az Európába bekerülő jövevényfajok száma a kereskedelem fellendülésével már a XV. század óta folyamatosan nő. Prognózisok szerint azonban ez a folyamat a jövőben drámai mértékben felgyorsul, javarészt a globalizáció következményeként. „A fajok egy része természetes úton (levegőben repülve, földön mászva, vízben úszva stb.) juthat be a kontinensre. A nem természetes bejutás négy fő módozatát különböztetjük meg: a kereskedelmi forgalommal, növényi, állati termékkel vagy más árucikkel történő bejutást; a nem terjesztési céllal történő, szándékos behozatalt; a szándékos behozatalt és terjesztést (úgy, hogy nem ismert az idegen fajnak az ökoszisztémára nézve esetleg káros hatása); valamint az illegális kereskedelmet (növényi szaporítóanyag, hobbiállat stb.) – számolt be dr. Ripka Géza, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (MgSzH NTAI ) Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Osztályának vezetője.

Dr. Ripka Géza nemrégiben publikált, Jövevény kártevő ízeltlábúak áttekintése Magyarországon (I.) című tanulmányából egyebek mellett az derül ki, hogy Európában jelenleg 10 822 idegen faj jelenléte igazolt. Ezek 60%-a szárazföldi növény, 24%-a szárazföldi gerinctelen állat. Ez utóbbiak kb. 94%-a ízeltlábú. Becslések szerint a jövevényfajok 10–15%-a veszélyezteti földrészünk biológiai sokféleségét. Jelenleg 1296 szárazföldi gerinctelen faj származik másik földrészről, 221 faj bizonytalan honosságú. Az Európán belüli idegen fajok száma 964 (Roques és mtsai 2009); ezek Európa bizonyos részein őshonosak, de onnan bekerültek a földrész más régióiba, ahol viszont idegen fajok.

Egy európai adatbázisban Magyarországról 715 szárazföldi növényfajon kívül 296 szárazföldi gerinctelen állatfaj, ezen belül 192 rovar (pl. uborka-levéltetű (Aphis gossypii), kaliforniai pajzstetű (Diaspidiotus perniciosus), kecskerágó-pajzstetű (Unaspis euonymi) stb.) és 9 atkafaj szerepel az idegen fajok között. „A Magyarországon megtalált idegenhonos ízeltlábú fajok száma ennél számottevően nagyobb. A Dél-Amerikából, Észak-Amerikából és Ázsiából Európába irányuló kereskedelem, olyan mértékben nőtt meg az utóbbi időben, hogy az egyre fokozódó ellenőrzések dacára, továbbra is növekedni fog az idegen állat- és növényfajok bekerülése és megmaradása, aminek oka a megváltozó időjárás is” – tette hozzá a tanulmány szerzője.

Szőnyegi Sándor, az MgSzH NTAI Növény-egészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési Osztályának vezetője a kollégája által elmondottak növény-egészségügyi vizsgálati hátterét vázolta fel. „Az idegen fajok bekerülésének esélyét növelte az a tény, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta a legtöbb mezőgazdasági termék növény-egészségügyi szempontból szabadon forgalmazható az EU területén. Ezek főként zöldségek, gyümölcsök és szemestermények, melyek a karantén és egyéb nem honos károsítók megtelepedésére és terjedésére csekélyebb kockázatot jelentenek, mivel nem kerülnek be a termelési folyamatba” – véli a szakember.

A növényvédelmi szervezet károsítókról szóló ismertető anyagai az MgSzH honlapján érhetők el.

A karantén károsítók olyan, nem honos szervezetek, amelyek nagy gazdasági és ökológiai kárt okozhatnak, nincs ellenük hatékony védekezési eljárás, és felszámolásuk – ha egyáltalán lehetséges – nagy idő- és anyagi ráfordítást igényel. „Amerikából egy segélyszállítmánnyal Szerbiába bekerült kukoricabogár például három év múlva érte el hazánkat, és hatalmas károkat okozott a monokultúrás termesztésben. Ma már egész Európa kukoricatermesztését fenyegeti” – hívta fel a figyelmet Szőnyegi Sándor.

A nagyfokú árumozgások következtében folyamatosan fennálló növény-egészségügyi kockázat miatt a hazai növényvédelmi szervezet egységes növény-egészségügyi ellenőrzési rendszert működtet az egész ország területére kiterjedően. A csekélyebb kockázatú termékeknél a kiemelt jelentőségű károsítókra történő felderítés mellett hálóterv alapú rendszeres, célzott, továbbá szúrópróba-szerű ellenőrzést végez termőhelyeken, gyűjtőhelyeken, raktárakban. A meglévő erőforrások optimális kihasználása és a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében a felderítési tevékenységben közreműködnek a társhatóságok is, így a vámhatóság és az erdészeti szolgálat.

A vizsgálatköteles árukból évente mintegy hatezer tételt tartóztatnak fel a tagállami határkirendeltségeken, ennek egyharmadát károsító jelenléte miatt. Ez indokolja, hogy át kell értékelni az EU-n belüli szabad árumozgást elősegítő jogszabály-enyhítések, valamint a károsítók behurcolásának és terjedésének meggátlását szolgáló szigorítások kívánatos arányát. „A 27 tagállamra kibővült Európai Unió nem tudja teljes mértékben biztosítani a károsítók behurcolásának megakadályozását, ezért is folyik néhány éve az EU növény-egészségügyi rendszerének teljes körű felülvizsgálata. Az elemzések arra a következtetésre vezettek, hogy a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásában fokozottabban kell a károsítók jelentette kockázatokat rangsorolni: a károsítók megjelenésére történő eddigi lassú reagálás helyett sokkal inkább a megelőzésre és a gyors válaszra kell helyezni a hangsúlyt” – mondta Szőnyegi Sándor.

Írta: Kovács Viktor